Dr. Móczár István
(Dévaványa-Kéthalom, 1942. február 19.)

Családi archívum (Genealógia)

Gyermekkorát a Békés megyei Kéthalmon töltötte. Szeghalmon érettségizett. A pusztai világ nagy hatással volt személyiségének alakulására. Gyermekkorában vonzódott a rovarok világa iránt, de a régészet is érdekelte. Móczár Miklós mellett lepkehálóval gyakran gyűjtögette a ritka darazsakat a Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Állattára számára. Móczár Miklós az egyik alapítója volt a Rovartani Társaságnak 1911-ben. A gyűjtés során a tudós rokon gyakran beszélt a természet titkairól. Miklós bácsi tudomány iránti szeretete példa értékű volt István számára.

Édesapja egyik ősét a Kiskunságon szélmalomépítő mesterként ismerték. A Móczár család ősei jászok voltak. Kiskunfélegyházát hét család alapította, ebből a Móczár család volt az egyik.

Dr. Móczár László nyugdíjas professzorral,
2001. november 3-án egy Atalanta-lepke előtt

 
Laci bácsi ismerkedik a családi CD-ROM-mal

A kéthalmi tanító két gyermeke közül László mérnök, István orvos lett. Szeghalmon érettségizett, majd 1962-ben a dévaványai rizshántolóban lezsákolóként dolgozott bevonulásáig. Leszerelése után három évig a pécsi uránbányában volt csillés, majd sugármérő operátor. "Nehéz évek voltak azok"- vallja magáról.

2003 január 23-án jelent meg első reprezentatív
könyve, amelyen két és fél évig dolgozott társszerzőként.
A könyv hátsó oldalára egy CD-ROM melléklet is bekerült.
A fotók többségét is ő készítette.

1974-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Feleségét, Bánki Zsuzsát főiskolai hallgatóként ismerte meg Pécsett, és 1970-ben házasodtak össze. Lányuk, Katalin Győrben született, ahol édesapja elkezdte az orvosi tevékenységét, de rövidesen a Budapest melletti községbe, Maglódra került körzeti orvosnak. Életpályájának második szakasza Maglódon folytatódik tovább.

Orvosi vizsgálat a rendelőben,
2001. szeptember végén

2000. augusztus 20-án szülővárosa, Dévaványa várossá avatása
alkalmából kérték fel az események megörökítésére. Több mint kétszáz
fotót készített "Dévaványa egy napja" program keretében, és az elkészült
felvételeit elküldte a "Magyarország egy napja" c. pályázatra. Fotói
megjelentek a "Magyarország egy napja - millenniumi körkép" című
könyvben, és tablón is a budai Várban, 2001. augusztus 18-án
megnyitott kiállításon.

Felesége 1975 óta a helyi iskolában történelem szakos tanárként dolgozik. A rendszerváltás átmeneti éveiben hat évig a maglódi központi iskola igazgatója volt.

Dr. Móczár István 1974 október 1-én kezdte el üzem-körzeti orvosként hivatását a Pest megyei Maglód-nyaralón. A maglódi Universal TSZ, majd a Rákosmezeje MGTSZ üzemorvosi feladatait látta el évtizedekig. A közéleti munkába is aktívan bekapcsolódott. Álma valósult meg, amikor szervezésével épült meg 1991-ben a központi orvosi rendelő Maglód központjában. Az 1990-es évek közepén az önkormányzat egészségügyi bizottság elnökeként sokat küzdött az új gyermekorvosi státuszokért, a rendelők hálózatban működő számítógépes rendszerének kiépítéséért. Az önkormányzat javaslata alapján lehetővé tette a helyi labor és a belgyógyászati rendelés beindítását.

1998-ban háziorvostanból, 1999-ben üzemorvostanból szerzett szakvizsgát. A számítógépes adatfeldolgozásban elsőként kezdte el a praxisának felmérését, s gyakorlatilag a később beszerzett műszerei mind PC-kapcsolatot igényeltek. Spirometer, audiometer, több EKG, EBPM, szív-holter stb. műszerekkel a hypertonia gondozásban komoly sikereket ért el. Tagja a Hypertonia Társaságnak.

 
Dr. Surján László népjóléti miniszter átadta 1993. október 20-án az új maglódi egészségügyi központot. Az ünnepség alkalmából Móczár doktor átnyújtotta a miniszternek a maglódi egészségügy szakmai koncepcióját.

Hitvallása, hogy az orvosnak sokoldalúnak kell lennie, mert amikor a parlagfű kiirtása érdekében érvel, vagy újságcikkeket ír, tevékenységével a betegek érdekeit szolgálja. 1974 óta tanácstag, 1976-tól 10 évig maglódi Hazafias Népfront elnöke, de dolgozott az országos és a megyei HNF bizottságaiban is.

1978-ban megalakította Maglódon a környezetvédelmi bizottságot. 1990-től önkormányzati képviselő. Bár dévaványainak tartja magát, Maglódhoz is sok szállal kötődik.

1998-tól a Településfejlesztési-és Környezetvédelmi Bizottságnak (TFKB), majd 2001. január 1-jétől az Egészségügyi Bizottságnak (EÜB) az elnöke.

1989 óta alapítója és szerkesztőségi tagja a Maglód újságnak.

A Magyar Tudományos Akadémián 1988-ban alakult meg a Magyar Környezetvédelmi Egyesület (MKvE), amelynek szintén alapító tagja. 1989-ben megalapította az MKE maglódi csoportját.

1995-ben a Maglódért Érdemérem kitüntetettje.

Dr. Móczár István érdeklődése sokirányú: az utazás mellett, szeret videózni, fotózni, olvasni, de a neolitikum és görög ókor is a kedvenc érdelődési területe.

www.maglod.hu

Móczár doktor Maglód Településszerkezeti Terve előtt, 2002.
március 6-án. A bizottság elnökeként javaslatott tett Maglód
két MO-ás csomópontjaihoz tervezett beruházásokra. Északon
(31-es főút) kereskedelmi központok, délen logisztikai és ipari
létesítmények épülhetnek. Elképzelését a képviselők elfogadták.

Ismerekedés a praxissal kétévesen...

...és orvosként 25 évesen

Lánya, dr. Móczár Katalin követte édesapja hivatását, az orvosi pályát. 2001. január 1-től házi-szakorvosjelöltként dolgozik a maglódi praxisban.

Családi archívum (Genealógia)

Atlantisz-film vázlat + zene

Atlantisz könyv vázlat

Publikációk