Jászok

Jászok - eredeti nevükön: ászik, észak-iráni származású, a régi kaukázusi alánhoz közel álló nyelven beszélő nép. Törzseik a Kr. e. II. században a Szir-darja középső folyásánál nomád birodalomban éltek (kínai forrásokban Kangkü). A Kr. u. I. században a velük rokon alánokkal közösen telepedtek meg. A jászok elődei a kunokhoz csatlakoztak, s a Kárpát-medencébe velük együtt érkeztek meg.
Magyar forrásokban 1318-ban tűnt fel először a nevük, 1323-ban pedig már tömegesebb megtelepedésre utal a forrás. A jászkun kerületen belül egy széket (Berény) alkottak a Zagyva folyó mentén. Ebből alakult kis a Jászság történeti-földrajzi-néprajzi fogalma. Egységes etnikai tömbjük a későbbiekben erősen megfogyatkozott, de a kunokhoz hasonlóan a jász öntudatukat ma is erősen őrzik.
(Forrás: Bánosi György-Veresegyházi Béla, "Eltűnt népek - eltűnt birodalmak kislexikona" című munkája)

Jászárokszállás épületei a Móczár Andor téren

A millenniumi bronzkaput a miniszterelnök adta át a városnak 2000-ben

 
Móczár Andor tér Jászárokszállás központjában

 

A bronzoszlopon a jászok története elevenedik meg

Jászok és kunok története egybefonódik

 

Móczár Andor kriptája fölé egy sírt helyeztek

Ősök csontjai porlanak az "árokszállásiak"
földjében

Dr. Móczár Ferenc "kolléga" emlékműve 1888-ból

 

 

 
Móczár Andorról nevezték el Jászárokszállás legnagyobb terét. Andor
halála előtt kikötötte, hogy a városnak adott birtokaiért cserében
Árokszálláson orvosi rendelőt és csecsemő-otthont építsenek.