25 év a közéletben

25 év a közéletben
(Megjelent a "Maglódi Kalendárium 2000"
kiadványban)

- A Kalendárium anyagának összeállítása közben lapozgattam Maglód történetét. Bepillantva az egészségügyet tárgyaló fejezetbe, egy dátum ötlött szemembe. Dr. Móczár lstvánt 1974-ben helyezték Maglódra, tehát 25 éve van nálunk. Negyedszázad nem kis idő, ezt az ember talán egy kicsit fordulópontnak is érzi, talán számvetésre is készteti. Igazam van?

- Igen, valóban így van. Én azonban ebben az egyre változó, gyorsuló ütemet diktáló világban már többször készítettem számvetést.

- Akkor bizonyára eljutott néhány következtetés megfogalmazásához. Tudom, sokirányú az érdeklődése. Ismerem dr. Móczár Istvánt, az orvost, a közélet szereplőjét, a magánembert és a világ ismeretlen, különös dolgai iránt szenvedélyesen érdeklődő kutatót. Jó lenne néhány mondattal jellemezni mindegyiket.

- Pályakezdőként teli voltam ambícióval, nem ismertem lehetetlent. A fiatalság minden korban azt hiszi, ő fogja megváltani a világot. Ha nem is ilyen fokon, de én is azt hittem, az egészségesebb ember érdekében sokféle újítást meg tudok valósítani. Hát... ez részben sikerült, részben nem. Pénzügyi és egyéb okok miatt sem. Viszont úgy érzem, néhány éve a nehézségek ellenére is adottabb a fejlődési lehetőség, bár a verejtékkel járó átalakítás még hátra van. A pályán szinte mindenki tanul. 1998-ban háziorvostan szakorvos lettem, most pedig foglalkozás-egészségügyből szakvizsgázom. "Diáktársaim" között vannak 70 évesek is. Kati lányom a SOTE Háziorvos Tanszékén dolgozik. A stafétabotot neki szeretném átadni, én meg az üzemorvoslással kötöm le magam. Nem félek az öregkortól, szeretek olvasni, kertemet ápolni, és találok még sokféle elfoglaltságot.

Auchan átadásán, mint meghívott
vendég 2001. októberben

- A közéleti ember eredményeivel mennyire elégedett?

- Azt mondhatom, hogy igen is, meg nem is. Voltak időszakok, amikor - igaz, nem gáncsoskodás nélkül -, mégis meg tudtam valósítani jelentős dolgokat. Hadd tegyek egy kis kitérőt! Évekkel korábban majdnem Veresegyházára mentem orvosnak. Az akkor még elmaradott, poros falunak Pásztor Béla volt a tanácselnöke, azóta is ő az első számú vezető. Vallom, egy település fejlődése emberi tényezőkön múlik. Jól el tudta adni a világnak lakóhelyét, és igazi menedzsere volt Veresegyházának. Az ott élő emberek megértették az idők szavát, vezetőjük mellé álltak. Tudom, nem nyerem meg mindenki tetszését azzal, amit most mondok, de az igazság az, hogy Maglódból hiányzik valami, ami Veresegyházán rég megvan. Ez pedig az összefogás lakóhelyük érdekében. Lehet, az a baj, hogy nem tudjuk elég meggyőző érvekkel mozgósítani az embereket egy-egy fontos cél megvalósítására. Amikor 1975 tavaszán - hogy elrepültek az évek! - szerveztem a község fásítását, utakat építettünk, nem volt gond a hozzáállással. Akkor sem volt könnyebb az élet, mégis jöttek emberek a hívó szóra, kalákában épültek az utak.

- Elég meggyőzően fejtegette a lakóhelyünk érdekében történő összefogás fontosságát. Nemrégiben egyik cikkében a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökeként 28 pontban fogalmazta meg a tennivalókat... Sok figyelemre méltó gondolatot vetett papírra, de sajnos, az emberek napi gondjaik mellett az ehhez hasonló tájékoztatókat elég közönyösen fogadják.

- Nagy kár! Azzal Maglód lakossága nem lesz gazdagabb, ha cselekvés helyett mindig csak sopánkodi, és rossz hangulatban lépi át a 2000. évet.

- Ha már szóba került az ezredforduló, megkérdezem, mit vár a kétezredik évtől?

- Egészséget, és nem a világvégét! Kevesebb gondot, jobb megélhetést a maglódiaknak. Tiszta levegőt, kevesebb veszekedést és indulatokat egymás iránt, a közéletben is. A csatorna, a felszíni vízelvezetés és az úthálózat beruházásainak mielőbbi befejezését. Remélem, Maglódot is jól "el lehet adni" a világnak, és hamarosan megjelennek a falu körül a multik. Sokat várok az MO-ás autópályától. Én optimista vagyok, bár látom a nehézségeket, és tudom, nem lehet azonnal óriásit ugrani, végig kell járni a fejlődés lépcsőfokait. Rajtunk múlik, tudunk-e gyorsítani, s lerövidíteni a célhoz vezető utat. Hiszek abban, hogy néhány éven belül sokkal jobb környezetben élhetünk Maglódon, könnyebben, lazábban, emberhez méltóbb módon. Lényegesen erősebb falusi "ÉN tudat" mellett.

- Beszéljünk most egy kicsit a magánemberről!

- Azt mondhatom, hogy a magánéletem szerencsésen alakult. A feleségemhez való kapcsolatomat a szeretet, az összhang, és egymást megértő magatartás jellemzi. Életünk középpontja Kati lányunk, akinek pályája most indult. Volt azonban egy időszak, amely nagy lelki válságot okozott mindnyájunknak, és aztán ennek meglettek az egészségi következményei is. 1994-ben, a választások évében kialakult a családom ellen egy hisztérikus kampány, ez nagyon kikészített. Az természetes, hogy vannak, akik nem kedvelnek, nem azonosulnak gondolataimmal. Nem erről volt szó. Legnagyobbat a feleségemen, Zsuzsán ütöttek. Ami vele történt, azt soha nem felejtem el. Méltánytalanul bántak el vele. Veszíteni tudni kell, nem is lett volna ezzel gond. Azt viszont nagyon nehéz volt elviselni mindkettőnknek, hogy indokolás nélkül menesztették a maglódi iskola igazgatói munkaköréből. A csak szó nem elfogadható magyarázat.

Katalin doktornő a rendelőben 2001. novemberben

- Sajnos, az életben sok a nem várt buktató. De úgy látom, a lelki megrázkódtatásokat sikerült feldolgoznia, és visszanyerte újra a régi, fantáziadús, terveket kovácsoló önmagát. - Valakiről még nem beszéltünk, az ismeretlen, a földrajzi és történelmi távolságok bűvkörében kalandozó Móczár Istvánról. Beavatna bennünket érdeklődési körének ezen szférájába?

- Szívesen. Csak az a baj, hogy nagyon nehéz pár mondatba belesűríteni mindazt, ami engem érdekel, de megpróbálom. A történelem kedvenc tantárgyam volt, a régészethez különösképpen vonzódtam. Már gimnazista koromban részt vettem ásatásokon. Szenvedélyes gyűjtő vagyok, tekintélyes leletanyaggal rendelkezem. Egy más irányú kérdés hosszú évek óta foglalkoztatott: az Atlantisz rejtélye. A Kalendárium más helyén ezzel kapcsolatos ismereteimet összegzem. Azért itt is megjegyzem, hogy erről a témáról készítettem egy filmet, amelyet a könyvtárból ki lehet kölcsönözni.

- Doktor úr, köszönöm ezt a színes, sokféle témakört felölelő beszélgetést. Képzeletemben átnyújtom most a 25. évfordulóhoz illő ezüstplakettet (Jó a fantáziája, át is veszi tőlem). Kívánom, hogy 50 éves jubileumát jó egészségben és ugyanilyen tenniakarással érje meg. Kívánom, hogy majd elmondhassa; - Sikeres volt az életem!

Az interjút készítette: Dr. Gürtler Magda

Számvetés év végén
(Megjelent a Maglód újság 2001. decemberi számában)

A maglódi uszoda tárgyalása közben
2002. január 12-én

A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökével, dr. Móczár Istvánnal pont egy éve készítettem riportot. Egy év rövid időnek tűnik, de ha belegondolunk, hogy mennyi feladatot kell megoldanunk a gyorsuló világunkban, egy év bizony hosszú idő.

- Első kérdésem: tényleg hosszú idő egy év?

- Amikor a napi gondjainkkal bajlódunk, hosszúnak, de ha távlatokban gondolkodunk, akkor nagyon rövidnek tűnik.

- Kevesebbet van a rendelőben, mert lánya, Katalin doktornő szerdától péntekig átvállalta a rendelést.

- Pontosabban, megosztottuk a feladatokat. Valamilyen rendszert be kellett vezetni a rendeléseinkben. Valóban több a szabad időm, de másik feladatomra, az üzemorvoslásra így több időm jut.

- Azért a közéletre is jut ideje?

- Igen, de a közéleti munkám javarészét most a millenniumi könyvhöz szükséges dokumentumok, fényképek begyűjtésének szentelem. Nagyon sokan felajánlották családi fotóikat, és csak most érzékelem, hogy Maglódnak milyen tartalmas és értékes múltja volt. Nagyon keveset hallani erről, mert az öregek magukkal viszik a sírba ismereteiket szülőfalujukról. Megszállottként gyűjtöm ezeket az adatokat a könyvünkhöz, és van egy olyan érzésem, hogy mindezt az utolsó pillanatban teszem. A mai virtuális világunkban egyre kevesebbet törődnek - főleg a fiatalok - a régmúlt időkkel. Az adatgyűjtés során rengeteg érdekes emberrel ismerkedtem meg. Azt hittem idáig, hogy ismerem falumat! Rá kellett ébrednem, hogy csak felületesen. Rengeteg fotót helyeztünk fel a Maglód CD-ROM-ra, és ha teljesen elkészül, akkor megjelenő könyvünk értékes melléklete lesz mindez.

- Mikorra készül el a könyv?

- Én is visszakérdezhetnék, hiszen Magda is dolgozik az oldalak szerkesztésén. Bizonyára meglepi - remélhetőleg a nagyérdeműt is -, hogy a szokástól eltérően nagyon ügyelünk a minőségre, a formára és a tartalomra. Sokat köszönhetünk dr. Bartha Ferencnek, Maglód szülöttjének, aki szponzorálja a könyvet. Ha sikerül a szerkesztőknek összhangban dolgozniuk, 2002 végére meglesz a könyv.

- Kérem, beszéljen bizottságának a munkájáról, jövő évi terveiről.

- Összeállítottam a bizottság jövő évi feladatait, melyek elsősorban már a következő ciklusnak szólnak. Remélem, hogya polgárok a következő választásoknál olyan összetételű képviselőtestületet választanak, amely lehetővé teszi, hogy Maglód gyorsabban fejlődjön. Ehhez nélkülözhetetlen a most készülő településrendezési terv. Maglód korábban készített általános rendezési terve ma már nem képes ebben a gyorsan agglomerálódó, az M0-ás autópálya kiépítésével fejlesztési potenciáljában bővülő térségben a településfejlesztés új kihívásaira kielégítő, a helyi társadalom hosszú távú érdekeinek is megfelelő választ adni. Ezért van szüksége Maglódnak az új településrendezési tervre! Ha a prioritásokat vesszük figyelembe, természetesen a felszíni vizek elvezetése és az úthálózat rekonstrukciója az első, de feltétlenül lépni kell a faluközpont előkészítő munkáiban, a patak és az ófalu többrekonstrukciós helyreállításában, a központi iskola bővítésére új szárnyat kell tervezni. A faluközpontnak aurája kell, hogy legyen, s minden korosztály találjon magának kikapcsolódási lehetőséget

- Tudom, hogy volt egy rajzpályázat a tanulók számára, hogy mit látnának szívesen Maglódon. Milyen az eredmény?

- Nagyon jó. Első helyen van az uszoda, a faluközpont (benne könyvtár, Internet-szoba, fiatalok presszója, falumúzeum, mozi, üzletek, stb.) és sok park, játszótér. Azt hiszem, ezeket az igényeket a képviselőknek figyelembe kell venniük, amikor a jövőt tervezik, hiszen településünk főleg a fiataloknak épül.

- Elégedett-e a tavalyi évvel?

-Igen is, meg nem is. Örülök az elkészült csatornának, valamint az utak egyre javuló állapotának. Sajnos fejlesztésre szorul a tisztítómű és a vezetékes ivóvíz bázis. Az önkormányzatnak kevés a pénze, a lakosság türelmetlen, nagyobb arányú fejlődést követel. Az adók emelésével nem lehet megoldani vágyainkat. Meg kell vizsgálnunk, hogyan fejlesztik lakóhelyüket mások, akik gyorsítani tudtak. Gondolok itt Budaörsre vagy Veresegyházára. Kérdésünkre azt felelték, hogy multikat és tőkét hoztak be településükre. Talán már eretneknek számítok, de most is vallom, hogy az M0-ás körgyűrű hozza meg Maglódnak a nagy fejlődést, ha az elkerülő utak sorra megépülnek (pl. Lapos-dinai leágazás a Helikopter úttal összekötve). Természetesen mindig reflexszerűen mondom, hogy az autópálya mellé erdőt kell telepíteni - észrevételeink jegyzőkönyvben szerepelnek -, valamint a zajvédő falakat is meg kell építeni. Maglód saját erőből nem tud felemelkedni, mert ehhez sokkal nagyobb lakossági összefogásra van szükség.

- Mostanában keveset hallani a zöldekről, léteznek még?

- Igen, létezünk. Évekkel ezelőtt megállapodtunk abban, hogy a beruházások teljes befejezéséig mindenki cselekedjék szűkebb környezetében belátása és lelkiismerete szerint. Ha valaki otthonát, környezetét rendben tartja, akkor a Magyar Környezetvédelmi Egyesület elvárásainak maximálisan megfelel. 2002. közepén újból összeülünk új elnökséget és vezetőket választunk a maglódi zöldek élére.

-Korábban már írtam hobbijáról, elkészült Atlantisz-filmje?

-Igen, több TV csatorna is sugározta, remélhetőleg még ebben az évben a Spektrum adón is lemegy a film A minószi Atlantisz címen. Szeretnék erről a témáról könyvet is írni, az írásos- és fotóanyag már összeállt. A Maglód CD-ROM gyakorlatilag készen van, az Internetre is felkerült változtatás nélkül www.maglod.hu címen. A Maglód honlap lehívása még lassú, mert a CD-ROM anyagát át kell tervezni a hálóra. Ez pedig még nagyon sok munkával jár. Befejezésül minden maglódi polgárnak boldog új évet kívánok a TFKB és a zöldek nevében.

Dr. Gürtler Magda