RÉGÉSZET
(Kéthalom környéke)

Katival gyakran jártam régészkedni az általam elnevezett Király-dombra.
A leleteim többségét szántáson találtam. Valamikor itt folyt a Körös-folyó őse.

Kéthalom északi részén fekszik a Szigetszáznak nevezett
terület. Neolitikumban az ősfolyók lankássá szabdalták a
végtelen pusztaságot. A folyó partján emberek éltek.
Hagyatékaikat 1962-től kutatom. Legutóbb 2002. április
1-én, húsvét hétfőnjén barangoltam a különös tájon.

 

Húsvét másnapján egyedül meglátogattam a kéthalmi pusztát. Gyönyörű volt az idő, és az egyedüllét alkalmat adott arra, hogy az elmúlt hetekben felhalmozott gőzt az agyamból kiengedjem. Gyermekkorom óta ismerem a pusztát, mint a tenyeremet. Barangolásom során mindig fantasztikus érzés kerít hatalmában, amikor a friss szántásokon meglátom a régészeti emlékeket. A több ezer évvel ezelőtt éltek itt emberek. Ő hagyatékuk a rejtélyes kövek, és cseréptöredékek. Fiatal koromban sokat meditáltam, és az összefüggésekre kerestem a választ; honnak érkeztek a Sárrét eldugott szegletébe a tell-építők? Amikor egyetemista koromban olvastam Kalicz Nándor (1) Az agyag Istenek című könyvét megértettem, hogy az összefüggések Égei-tengerig vezetnek.

Körös-idol a Király-dombról

1962-ben műszerekkel felszerelt kutatók jelentek meg a pusztában. A csodamasinájukkal vizsgálták a talajszint változásait, itt-ott lefúrtak a talajba és mintát vettek. Érettségi után egy hónapig dolgoztam itt, hordtam magammal egy hosszúkás táblát, amin számok voltak. Egy alkalommal, amikor kézlejtéssel jelezték, hogy jobbra 150 métert gyalogoljak, a tábla lehelyezésekor valami megreccsent a földön. Egy koponya volt. Azonnal leállították a munkát, és a munkát irányító kutatómérnök rábírta a kis csapatot a régészeti leletmentésre.
Megállapította, hogy a koponya neolitikumból való, mert körülötte több kőbalta és cserép hevert. A mérnök úr sokat mesélt az akkor élt emberekről, és minden újabb leletnek nagyon megörült. Különösen az általam megtalált idolért lelkesedett, amelyet különös meandroid jelek diszítettek.

   
Ritka cseréptöredék és egy obszidián marokkő

Az agyagszobron apró kitüremkedés jelezte az orrot és szemet. A kutató elmagyarázta, hogy éppen egy lakódombon állunk, amelyet az angolok tell-nek neveznek. A folyóparton korábban emberek éltek, és az évezredek alatt összegyülemlett hulladék miatt egyre jobban kiemelte a partvonulatot. Az így kialakult domb belsejében a korokat jól elkülönültek egymástól. A régész az ilyen dombokat először megszondázza, majd szelvényeket alakít ki, és elkezdődik az aprólékos feltárás. Sajnos akkor erre nem került sor, mert hamarosan, lánctalpas gépek jelentek meg a területen, s furcsa szekrényszerű szerkezetet húztak maguk után. A konténer alján lévő éles alkalmatosság révén felnyesett földdel megtelt és összegyűjtött szekrény segítségével a földet szétszórták a környező szántásokon. A dombtetőn egyre mélyebb bányát nyitottak, egészen a talajvízig lementek. A szétterített sárgás földet aztán összeszántották az eredeti talajjal. A módszert digózásnak nevezték. Ez által - mondták a mezőgazdászok, javult a föld termőképessége.

 
A 45 éves kéthalmi leletmentés emlékei tablókon

         
Bikafejet ábrázoló fedő fogantyúja (Tehén-dombról) és a kis spondylusz

Sajnos a tell szétrombolásából hihetetlen mennyiségű régészeti lelet került elő és szóródott szét óriási területen. A gazdaságnak fontosabb volt a beruházás mielőbbi befejezése, mint a régészeti leletek megmentése. A beruházást a régészek csak hátráltatták volna, mondták a beruházók. Sajnos ez a szemlélet uralkodott akkortájt és hihetetlen mennyiségű nemzeti érték semmisült meg. Különben is, kit érdekelt akkoriban néhány kő és cserép a régészeken kivül?

Gyakran látogattam a következő években a helyszínre, és elkezdtem összegyűjteni a leleteket, hátha a megbízóm, a mérnök úr visszajön, és örül majd a leleteknek. De nem jött többé. Bizonyára más, távoli munkák szólították el a környékről. A sok kőbalta és cserép egyre csak szaporodott, és végül szenvedélyemmé vált a leletmentés. Kutatásaim elején még nagyon messze voltam a minószi Krétától, de figyelmem a '80-as években már Égeikum felé mutatott. A Király-dombon előkerült régészeti leletekből nem sok maradhatott volna meg, ha minden a szántáson marad. A folyamatos szántások, tárcsázások során a megmentett leletek is elporladtak volna már.

Húsvéti kiruccanásomkor kellemes meglepetés ért. Az általam Király-dombnak nevezett területen furcsa kis dombocskákat fedeztem fel. Először ürgevárnak véltem a kiemelkedéseket, de hamarosan a közelben összegyűjtött cserepekből arra következtettem, hogy korábban régészek jártak itt. Számításaim szerint 2001-ben, talán egy éve jártak itt kutatók. Vajon mit kerestek itt? A kialakított kis dombocskákat még tavaly belepte a gaz. Kik jártak itt az isten háta mögötti területen? Jó lenne kinyomozni. Ha régészek végzeték tájékoztató feltárásukat, akkor az általam összegyűjtött leleteim dokumentációját szíves örömest megosztanám a kutatóknak. Boldogan vállalnám fel az együttműködést a régészekkel. Tenném ezt azért is, hogy még pontosabb képet kapjunk Kéthalom Trójájáról, a Király-dombról.

 

Tablók

A Király-dombon találtam ezt a rejtélyes követ
húsvét hétfőjén. Vajon miért fúrták a furatot
a kő szélére?

A 6-os lelőhelyről, a Tehén-dombról jól látszik Dévaványa
református temploma

Tehén-dombon 20 évvel ezelőtt találtam egy cseréptöredéket; tehénfejhez
hasonlított (vagy bikafej lehetett?).  Régész szerint egy agyagfedő
fogantyúja lehetett. A szántás mögött egy kilométerre fekszik a
Király-domb.

Egy cserép alsó része a szántáson

A régi utat benőtték a fák

Régi bányagödör helyén egy kis tó látható békanyállal

A ványai templomtorony biztos támpontot jelentett számomra
a kéthalmi pusztában

Távolban az 1-es lelőhely, a Király-domb. A környék leggazdagabb
régészeti lelőhelye. Sajnos pont a tetején, a '60-as években bágerbányát
nyitottak és a leleteket szétszórták a közeli szántásokon. Évek óta jártam
ide, és összegyűjtöttem a leleteket. Leletmentésemről a Békéscsabai
Múzeum is tudott.

A Király-dombot kettészelő árokban régi cserepeket, és edényfüleket
találtam. Középen egy óriási hombár felső pereme látható.

Pusztai kollekciót a gaz benőtte

A leletek között őrlőkő is volt

A tiszai-kultúra emlékei

A területet valakik alaposan megszondázták 2001-ben.
Talán régészeti feltárás kezdődik hamarosan a Király-dombon?

Király-domb perspektíva a ványai templommal

Húsvéti ajándék ez a rejtélyes kő a Király-dombról.
Vajon miért fúrta meg a követ gazdája?

Itt még eredeti helyén a rejtélyes kő

Valamikor itt bővizű folyó volt, partján tell-rendszerek alakultak ki.