Krétai utazásunk 1997-ben
(A minószi Kréta)

Az időszámításunk előtti harmadik évezred kezdetén a földközi-tengeri Kréta szigetén egy minden korábbitól eltérő civilizáció kezdett kibontakozni, amely hamarosan virágba szökkent, és olyan lenyűgöző alkotásokat hozott létre, amelyek - bár csak hiányosan, töredékesen maradtak fenn - bámulatba ejtenek bennünket. Rengeteg könyv jelent meg a krétai bronzkor vívmányairól, amelyet Arthur Evans nyomán - minószi kultúrának - szoktak nevezni. Külön meg kell említeni Sinclair Hood (3) a minószi Kréta című könyvét, amelyben áttekinti mindazt, amit napjainkig a tudomány az ókori krétáról, vallásáról, hadviseléséről, építészetéről, a mindennapi életről, viseletről, sportról, játékról feltárt.

A Földközi-tenger medencéjének keleti vidékén élő mediterrán, kisázsiai és indoeurópai népek, a Kr. e. III. évezred elején fedezték fel a réz és a bronz megmunkálásának technikáit. Ezzel Európa a Közel-Kelet kulturális fejlődése előtt megnyitja kapuit. A bronzkori Krétán ez a folyamat Kr. e. 2700 körül, kisázsiai törzsek benyomulásával kezdődött. Hatására Kréta a rákövetkező évezred során olyan tengeri hatalommá fejlődött, amelynek hatása Egyiptomban és Közép-Görögországban is érezhető. A pompás krétai paloták a hatalom védelmében nem erődített helyeken, hanem nyílt, szabad területeken épültek fel. A kezdeti időben egyszerű, sima stukkós falakat, a Kr. e. 1525 körüli katasztrófális földrengés (Théra-szigeti vulkánkitörés) után az újjáépítések során, pazar belsőépítészet váltja fel. A krétai kultúra legendás hírű királyuk, Minósz uralkodása alatt érte el a virágkorát. Legismertebb jellegzetességei a bikaisten-kultusz és a szimbolikus kettős bárd (Labrys). E kultúra Kr. e. 1400 körül az akhájok (ókori görögök) betörésével roppant össze, a késő minószi kultúrára, az akháj királyok uralmára pedig a dór invázió mért halálos csapást a Kr. e. XI. században.


Krétán 1997-ben jártam családommal. A két hét csak arra volt elég, hogy feltérképezzem mindazt, amit legközelebb, majd meg kell örökítenem. Erre az utazásra 2002 nyarán kerül sor.

 

 

 

Iraklioni repülőtéren leszállás közben. A gépet, barátom Szarka Ferenc, "Főnök" vezette.


Zsuzsival...

Malliában egy óriási pithosz előtt


Agios Nikolaosz város egyik kávézójában lenyűgöző a látvány

Egy teljes minószi kisváros egyedülálló feltárása; házak, utcák, lépcsős utcácskák a Kr. e. 1500 körüli időkből. Szűk, szabálytalan építésű kis településen megtaláljuk az agorát és középületeket is. A "palota romjai " a déli részen húzódik.


"A minószi kecske" Kato Zakrosz előtt; vannak tudósok, akik állítják, hogy a minósziak összeomlásához a túlszaporodott kecskék is hozzájárultak. Tönkretették a termést, lerágták a fák, bokrok leveleit. A kecskék számát a bronzkorban több mint 1 millióra teszik.


Kato Zakrosz minószi palota és kikötő épületei; udvar, királyi lakosztályok, kincses kamra, városi lakónegyedek. Jelentős város volt, Kréta keleti részén, közel Egyiptomhoz. Földrengés pusztította el Kr. e. 1450 körül. 1961-ben tárták fel, előtte lakatlan volt a terület, így elkerülte a fosztogatásokat. Talán ezért találtak nagyon sok csodás emlékeket a minószi korból.


Ókori neve Phaistos, második legnagyobb minószi városa Krétának. A város romjai a sziget déli részén, Afrika szomszédságában fekszik. Théra felrobbanása előtt egy földrengés pusztította el, soha nem épült újjá. Az 1. palota Kr. e. XVIII. századi; középső udvar körül különféle helyiségek, raktárak láthatók, a nyugati fal mészkőblokkokból épült. A 2. palota Kr. e. XVII-XV. századi; nyitott lépcső vezet fel a felső emeleti helységekbe, folyosók, tároló-kamrák és kultikus célú helységek láthatók alabástrom padokkal, a lakószobák Kr. e. 1400 körül pusztult el.


Gortynban a haladó feliratok dór dialektusban készültek


Lato nevű település; a nyílt terepen épített minószi palotákkal ellentétben a dórok alapította erődített város (Kr. e. VII. század) két kiemelkedő dombon terül el, sáncokkal és lakott teraszokkal. Ötszögletű agora, lépcsős (minószi) lelátókkal; a kultikus ünnepek színhelye.


Bence és Kati Knósszoszban

Kréta legmagasabb pontját, az Ida-hegyet Bencével másztam meg. A képen; útban Ida-barlang felé egy óriási bonsai előtt. Vadkecskéktől a fa sajátos módon védekezik, mindenegyes levelét tövisekkel védi.


Az Ida-barlang kultikus hely volt a minószi időkben. Állítólag Zeusz élt itt fiatal korában.


Aperta; ezt a kis templomot egy földrengés alaposan „átrendezte”


Vathipetroban egy minószi földesúr háza; (Kr. e. XVI. század) szentély, szövőde látható itt. A bor-és az olajprés gazdag agrokultúrára utal.