Kedves István
Van itt egy linkgyűjtemény. Lehet, hogy még nem ismered:

www.extra.hu/hvince/

Üdv. kollégád, Zsuzsa


Kedves István!

Nagy örömmel láttam a honlapodat, aminek tartalma ugyan olyan igényes, mint amilyennek megismertelek Pest megyei koromban. 70 éves vagyok, ma már bármit kimondhatok. Pl. 1990-ben a Hozzád hasonlókra kellett volna építeni a társadalmi változást és akkor itt ma Svájc lenne, vagy még jobb. Ma is tisztelettel gondolok Rád és Mindazokra, akik nem Dob utcai presszókban ültek, szidták a világot és kész, ill. ma krőzusok.
Figyelmedbe ajánlom a fiammal közösen működtetett MAGYAR kereső portált. Megaport (megaport.hu). Évi látogatóink száma meghaladja a 220. 000-et, ennek 35 - 40%-a külföldi. Erősségei közül említem a magyar és egyetemes történelmi részt, a Néphagyomány fejezetetet, a Közel-Keletet, az angol üzleti oldalt. Ha lesz időd szólj és szívesen látlak, lenne miről beszélgetni.

Baráti üdvözlettel:

Krisár Miklós

Budapest, 2002. augusztus 8-án

www.megaport.hu


Van egy lista ahol foglalkozunk ilyen dolgokkal és szívesen látunk
rajta. Én ugyan egyiptológus vagyok, de a kettőnek igen sok köze van
egymáshoz. Mivel naponta 200-300 levelem jön egyiptológiai és politikai
dolgokban kérlek iratkozott fel a listára, és ott vagy 35-40-en vagyunk,
akik segíteni tudunk egymásnak.
A cím itt van alul, és igaz, hogy közéleti vita is folyik rajta, de
elsősorban régészettel foglalkozunk.
Küldök egy másik jelentkezőnek küldött mai levelet is. Ebből láthatod, hogy
beindul ez a dolog.

> Kálló Róbert. (nick name: - "Kopja")
> Kopja Digest c. közéleti vitalapra így iratkozz fel:-
kopja-subscribe@yahoogroups.com
Letölthető > E-book sorozat I. rész: http://piramis.fullextra.com


Feladó: Kálló Róbert. [kopja@emitel.hu]
Küldve: 2002. május 24. 17:36
Címzett: 'Laszlo Tobias'
Másolat: 'Kopja Lista.'
Tárgy: Vá: xxx

Kedves László !

Magam sajnos még nem olvastam Sörös könyvét, mert nem tudom itt vidéken
megszerezni. Amit eddig tudok róla, az sajnos lehet, hogy zseniális mérnöki
munka - nem az első ilyen feltételezés -, de sajnos egyiptomi történelem
szempontjából nagyon sokban sántít. Jól látszik, hogy Sörös úr nem sokat
foglalkozott az egyiptomi történelemmel, és nemigen érti a történések okát.
Én - amint a honlapomon is látod annak ellenére sem vagyok ortodox
egyiptológus, hogy a Sorbonne egyetemen végeztem 1981-ben, és magam is
részt vettem jó sok ásatáson, és még Zahi Hawast is személyesen ismerem.
Van azonban mérnöki kifogásom is ellene:

1. A Gizah-i piramisok legnagyobb kövei nem 20 tonnásak, hanem 200-240
tonnásak. Ez a második piramis alsó 7 szintjében találhatóak, és az egész
Gizah-i létesítmény legrégebben kifaragott kövei. Ebből következik
szerintem, hogy nem a nagy piramist kezdték el építeni először, és ebből
pedig az, hogy az egész Gizah-i létesítmény az EGY KOMPLEXUM, egy mérnöki
munka, és nem, három külön piramis. Ebből az is következik, hogy a Nap
bárka lenne az úszódaru, akkor egy kicsit baj lenne a méretekkel.

2. Hogyan használták a Nap bárkát olyan szintmagasságon, ahol az építési
négyzet éle kisebb volt, mint maga a nap bárka hossza? Például a 130-ik
szint fölött, hogyan mozgott a Nap bárka?

>>Ezt csupán azért írom, mert én is kikövetkeztettem, hogy a piramis
alapéle 440, magassága 280 könyök volt, azután pedig meglepődve olvastam
arról, hogy Rieppel ezt már jóval előbb leírta.<<

Ezt már Hérodotosz is megírta időszámításunk előtt a Történelem c.
könyvének negyedik kötetében. Igaz ő még nem könyökbe mért, hanem
station-ban, de nagyjából jól mérte fel a piramis méreteit. Melyik könyökre
gondolsz? A királyi vagy az egyiptomi könyökre, mert nem mindegy!

>>Elhatároztam, hogy a Kheopsz piramis esetében kiszámítom és részletesen
leírom a kikötőtől és a bányából történő kőszállítás, valamint a piramis
felépítésének folyamatát - a munkáslétszám és az építési időszükséglet
meghatározásával.<<

Szívesen segítek neked egyiptológiai és történeti adalékokkal. Sőt
javaslom, hogy iratkozz fel a KOPJA levelező listára amit ezért hoztunk
létre, de most még csak politizálás folyik rajta - igaz ez is belefér. Volt
olyan lista amin rengeteget beszéltünk erről csak megszüntette a gazdája,
Mondák-digestnek nevezték. A kopja listán mások is lesznek, akik segítenek
majd. Egy üres levelet írj a kopja-subscribe@yahoogroups.com e-mail címre,
és majd a visszajövő levelet erősítsd meg. Ha ott folytatjuk a levelezést,
akkor nem csak egymásnak hanem még 40-50 ezzel a témával foglalkozó
embernek is írunk.
A Kheopsz piramis kvádereinek 60-70%-át nem a Turah-i mészkőbányákból
szállították kompokon, hanem a Szfinx körüli mélyedéből bányászták ki.
A munkáslétszámot, és az építési időt Hérodotosz pontosan leírta, mert ő
még olvasta a piramis márványborításának feliratait, amik 1301-ig
borították a piramisokat, és a második piramison fenn még ma is látható. Az
élelmiszeradagokból kiderül, hogy évente 6 hónapig 80-100 ezer paraszt ( és
nem rabszolga) dolgozott a piramis, majd az áradások alatt csakis a
bányákban dolgoztak, a kőfaragók, a piramis nem. Az alapozást tíz évben
határozta meg Hérodotosz és 20 évben az építést.

>>Alapállásom az, hogy mit tennék akkor, ha mai mérnökként azt a megbízást
kapnám, hogy a 4. dinasztia technikai eszközeinek felhasználásával fel
tervezzem meg a piramis felépítését.<<

Igen ám....de ne hagyj figyelmen kívül egy lehetőséget, és itt alaposan
olvasd el az e-bookomban olvasható dolgokat. Nem biztos ám, hogy a Giza-i
létesitmány a 4-ik dinasztia idején épült, hanem úgy néz ki, hogy sokkal
régebben. Arra ugyanis mindössze egyetlen halovány bizonyíték van, hogy
Hufu építette a nagy piramist, és Kheprén a másodikat.

>>Ez egy néhány éves játék lesz és ehhez kell mindenkitől segítséget
kérnem.<<

Minden történelmi segítséget megkapsz tőlem, és a lista tagjaitól is,
egészen az okkult tudományokig!

>>Le kell írnom a korabeli technikai szintet.<<

Nem kell sokat vacakolni vele. Eléggé ismert a technikai szint!

>>Vannak öröktől ismert dolgok. Ilyen az egy- és kétkarú emelő, a görgő, a
súrlódási felületek zsírozása, a kötél, a bőrszíj. És még mi?<<

Például a rámpa. Ám vigyázz a gyors következtetésekkel, és vedd
figyelembe, hogy például Közép Amerikában 2000-3000 méter magasan építetten
ennél sokkal nagyobb kövekből, és ráadásul sokszögű kövekből pedig még a
kereket sem ismerték a történészek szerint. Szerintem ismerték, csak nem
használták. Más módszerük volt.

>>Vannak a Napbárka által bizonyított dolgok. Ilyen a hajóépítés, az ács-
és asztalosipari ismereteken belül a fakötések, a csapolások, a
zsinegkötések, a felhasznált építőfák méretei. Itt kiemelem a
szekrénytartók készítését és az íves alsó felületek kialakítását, aminek
részleteibe most nem megyek bele. És még mi?<<

Vedd számításba, hogy az egyiptomiak nem építettek hajókat. Tyruszból
vagy Szardiniából vásárolták őket. Itt jön majd be az ősi Santorin népének
és tudásának legendája, és az Atlantisz kérdése. Ezért még egy másik
barátunkat is meghívok majd a listára, hogy ne kelljen százfelé írnom, mert
azért én sem ebből élek!

>>Az biztosra vehető, hogy a piramis kettős kéreggel épült és ezen belül
egy üreges kitöltő falazat helyezkedik el. A külső, trapéz keresztmetszetű
kéreg elpusztult, tudomásom szerint sokáig egyetlen elemét sem találták
meg.<<

Nem egészen így van ez. A piramisnak volt egy teljes asszuáni
fehér-gránit burkolata, ami tükörsima volt. Az egészen az 1301-es
földrengésig megvolt és ezen feliratok voltak. A földrengés után Kairó
építésére szállították el ezeket a leomlott burkolatokat, és ma is ott
vannak a Kairói ugyanevezett vörös negyedben.

>>Ha igaz, akkor Zahi Hawass 20 éve megtalálta a zárógúlát és a felülről
számított 3. sor két kövét, amelyek méretét és anyagát nagyon szeretném
megtudni.<<

A zárógula azaz a Ben-Ben kő aranyból volt - ennek kultikus jelentősége
volt Egyiptomban -, tehát ha azt Zahi megtalálta volna, akkor igencsak nagy
szenzáció lett volna. Zahi arab, és az araboknál minden kijelentést osszál
el legalább 5-el!!

Na röviden ennyit, és ez a levél már felmegy a listára is. Ott majd
folytatjuk a vitát, mert sokan mások is értenek ehhez. Ha valaki tudna
nekem egy Sörös könyvet küldeni azt megköszönném. ( Kálló Róbert
Jászszentlászló Damjanich.u.2. 6133.) Mivel a piramis kérdése összefügg az
Atlantis legendával és a Santorin katasztrófával, így meghívok még másokat
is a listára, és ha látom, hogy feliratkoztatok, akkor belevágunk
alaposabban.
Azt mindenki vegye tudomásul, hogy CSAK mérnöki megoldás nincs, és CSAK
történészi megoldás sincs, és CSAK mondai megoldás sincs. EGYÜTT lehet csak
valamiféle megoldásra jutni.

> Kálló Róbert. ( nick name: - "Kopja")
> Kopja Digest c. közéleti vitalapra így iratkozz fel:-
kopja-subscribe@yahoogroups.com
Letölthető > E-book sorozat I. rész: http://piramis.fullextra.com


Tisztelt Móczár úr !

Nagy érdeklődéssel tanulmányoztam honlapján a régészeti barangolásairól szóló beszámolót és a fotókat. Engedje meg hogy így ismeretlenül is gratuláljak impozáns gyűjteményéhez - ennyi szép és ritka lelet valóban csak nagyon kitartó, többéves (több évtizedes ?) kutatás során jöhetett össze.

Magam is azok közé tartozom, akik bár nem a régészetet választották hivatásul, de rajonganak ezért az izgalmas tudományért és a maguk módján valamennyire művelik is azt. Nincs számomra kellemesebb és izgalmasabb időtöltés, mint régészeti lelőhelyek felkutatása a terepen, főleg ha valamilyen történeti forrás adatával is összeköthető a megtalált lelőhely.

Mindez idáig nem találkoztam olyan emberekkel, akik nemcsak az elméletben, de a gyakorlatban is és nemes szándékkal művelik az amatőr régészkedést, és ezért nagy örömömre szolgált hogy rátaláltam az Ön honlapjára. Talán nem veszi tolakodásnak, ha így ismeretlenül megkérdezem véleményét egy olyan problémáról, ami kissé beárnyékolja régészeti buzgólkodásaimat.

Régész ismerőseim neheztelései, sőt a Kultúrális törvény tiltó passzusaival való riogatásai miatt egyre erősebb lelkiismeretfurdalás gyötör a terepbejárások során. A törvény betűje szerint a régészeti célú terepbejárás ugyanis csak engedéllyel végezhető, engedély nélkül csinálni ezt ugyanolyan főbenjáró vétek, mint zugásatást folytatni, vagy egy véletlenül talált leletet nem bejelenteni a múzeumnak. S ha ezen vaskalapos szabály korlátain még könnyedén túl is tenném magam, az általam nagyrabecsült régész ismerőseim, különösen az idősebbek rosszallása már jobban zavar. Ők azt vallják, hogy a földeken heverő akár legjellegtelenebb apró cserépdarabhoz sem nyúlhat avatatlan kéz, csak régész (s ő is csak írásbeli engedéllyel !), még akkor is, ha a szántóföldeken heverő leletek 99%-ához soha sem fog eljutni a maroknyi hivatásos magyar régész.

Érdekelne, hogy Önt érték-e ilyesfajta neheztelések, rosszallások régész ismerősei részéről - feltételezem, hogy vannak ilyenek, illetve egyáltalán a véleménye a problémáról.

Ezenkívül bármilyen más régészeti témáról szívesen eszmét cserélnék Önnel.

Ön széleskörűen bemutatkozott a honlapján - illő hogy én is írjak pár sort magamról.

38 éves közgazdász vagyok, Budapesten élek feleségemmel és 3 éves fiammal. Egy multinacionális vállalat, a Tesco kontrolling menedzsereként dolgozom - ez, plusz a család sajnos nem sok szabadidőt hagy legkedvesebb időtöltésemre, de azért minden évben eltöltök néhány napot ősszel és tavasszal terepbejárásokkal, nyáron ásatásokon, s tavaly egy tanulmányt is írtam egy elpusztult középkori templomról, amelynek valószínű helyét megtaláltam a terepen.


Válaszát várva tisztelettel


Meleg József


Gratulálok a munkájához !!

Lendvai Tivadar

Écs, 2002.07.20.


Tisztelt Móczár Úr!

Félegyháziként gratulálok családi történelméhez és életútjához!

Honlapja hatalmas ezért ma nem olvastam végig, de visszajövök még!
Kicsit ugyan lassú a nagy képek miatt és a főoldal nálam nem jött le, de egyszerűen tovább léptem rajta.

Jó egészséget kívánok és kézcsókom a család nő tagjainak!

Dinnyés Gyula


Kedves Móczár doktor úr!

Péterváry Tamás vagyok, végzõs régészhallgató. A vecsési ásatáson találkoztam két fiatalemberrel, akik meséltek nekem az ön amatőr régészeti tevékenységéről, illetve a saját gyűjteményéről. Miután jómagam másfél évig voltam a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjetménykezelője, szeretnék minnél több, az országban található múzeumi és magángyűjteményt megismerni. Azt szeretném kérdezni tehát, hogy van-e lehetőség az ön gyűjteményében található tárgyak megtekintésére.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel,
Péterváry Tamás
e-mail címem: ardri@freemail.hu



Kedves Móczár István!

Az Interneten barangolva akadtam rá a weboldalára. A nyár óta engem is érdekelnek a neolitikum nyomai. A rövid "Király-halom"-ról szóló leírását és a számos lelet képét látva sok-sok kérdés merült fel bennem. Volt-e már kutatva a domb? A fényképek a saját gyűjteményt ábrázolják? Véleményem szerint a talált eszközök zöme inkább a Tiszai-kultúra ránk maradt nyomai. A Körös-kultúra edényei még nem korongon készültek, a mintás cserepek sem jellemzők erre a kultúrára.
Augusztus óta létezik a www.magyarvarak.hu oldal, mely címével ellentétben nem a magyar várakat, hanem szülővárosom, Szentes nevezetességeit mutatja be. Szeptemberig csak a középkor érdekelt, ezért inkább templom- és várromokat illetve halmokat mutatunk be oldalunkon. De a következő frissítésbe Tűzköves is bekerül. Városunktól 5 km-re van ez a világhírű lelőhely. Az itt talált településekről, szobrokról és temetőkről már bizonyára olvasott. A hatvanas évek végén befejeződtek az ásatások, mert elkészült a TSZ tehenészete. A lelőhely legértékesebb részét tették tönkre. Azóta nem kutatták a területet.
Szeptemberben felmértük a területet. A tell egy kis földhátra (valamikor sziget?) épült. A legmagasabb pontján sílók vannak, beleásva a dombba. A hát oldalában vannak az istállók, egy tanya, a többi rész út ill. szántott terület. Ez utóbbit kutattuk. Rengeteg kavics között egy csiszolt kőbaltára akadtam, mely leginkább egy mai kalapácsra hasonlít (csak a feje). A sok kavics arra utal, hogy hajdan folyó partjára épült a falu. Eddig 8 db különböző edényből (urnából? szoborból?) származó mintás cserépet találtam, 5-25 négyzetcentiméteres darabokat. Sok patics, kevés Körös-kultúra emlék, több Tiszai-kultúra lelet, rengeteg szarmata és egy kevés Árpád-kori anyag az eddigi mérleg. Mindez egy szántás után, 5-6 terepbejárás során került elő. A legtöbb mintás cserép a síló majdnem függöleges oldalából állt ki.

Nem vagyok régész. Kisgyerekkorom óta érdekel ez a tudomány, de megmarad hobbiszinten. Jelenleg A Külker francia szakán tanulok, ezt a nyelvet nagyon szeretem, imádok fordítani.

Remélem sok értékes tapasztalatot tudunk megosztani
egymással.
Addig is ajánlom figyelmébe oldalunkat, ahová a linkek (még nem léteznek) közé az ön oldala is felkerül.

Egy érdekes neolitikummal kapcsolatos előadás anyagát találtam ezen a címen:
http://jam.nyirbone.hu/konyvtar/evkonyv/1994/Raczky.htm

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok!
Üdvözlettel:
Tari Balázs



Kedves István !

Először is nagyon köszön leveledet, tényleg a véleményünk ezekről a
dolgokról szinte megeggyezik. Napjainkban sajnos olyan világot élünk ahol
ez a dolog amit a szigeteken tapasztalhatunk pontosan a fordítottja mint
nálunk. Sajnos ezt a nálunk, úgy nevezett felturbózott életmódot még
bizonyos tréner cégek oktatják is. A vállalatok kifacsarják az energiát az
emberekből, aztán mint egy papírdarabot, eldobják. Működnek, úgynevezett
túlélési tréningek ahol azt oktatják, hogy hogy legyünk erősebbek a másik
embernél, és hogy söpörhetjül le megalázva a porondról. Sajnos egy ilyent
az én cégemnél is csináltak ahol világosan rávilágítottak, hogy az embernek
a munkahelyén a pozíció megtartása miatt "harcosként " kell viselkedni.
Sokan alkalmazták is ezt a fajta felfogást és sok értékes ember ez miatt
kiszorult abból a bizonyos ring-ből. Nekem a csapatomban szerencsére
teljesen más a felfogás és egymást erősítjük minden téren. Minden dologhoz,
munkához csak is pozitív gondolatokkal állunk hozzá. Nos ez az oka annak,
hogy én Kréta szigetén pihenek nyáron egy hónapot. Ekkor töltődöm fel
energiával. Igyekszem a turistáktól ilyenkor távol lenni. Olyan
szálláshelyet választok magamnak ami nem turista központban van.

Nagyon jó szemmel nézted Krétát. Az elején én is így mentem ki, minden a
letűnt civilizációra utaló emléket, romot megnéztem , itt a minószi
kulturára gondolok.
Felmerült bennem az Atlantisz kérdése is. Azt mondják, hozzáértő emberek,
hogy valószinű, hogy Santorini szigetén volt és nagy része eltünt. Egyik
utazásom során felmerült bennem az is , hogy mi lenne ha ebben Kréta is
benne lett volna. Foglalkoztat Atlantisz nagyon. Tervezem egy új lap
szerkesztése ami csak erről szólna.

Megnéztem a lapodat, nagyon tetszik. Nincsenek feleslegen információk. Én
igazi családi lapnak tartom. Felkeltette az érdeklődésemet az Atlantisz
videó film.
Szeretném tőled megkérdezni, hogy kereskedelmi forgalomban hol lehetne
hozzá jutni. Szeretnék vásárolni egyet.

Sok szeretettel Üdvözöllel

Nikosz

Lapjaim: http://www.nikosz.com
http://www.kreta.lap.hu
http://www.etel.lap.hu


----- Original Message -----
From: Szilvia Horváth
To: moczar@hu.inter.net
Sent: Friday, June 14, 2002 1:43 PM
Subject: Bravo!


Kedves Doktor Úr!

köszönöm segítségét. Már tegnap este bementettem az összes képet a gépembe. A szülők már kigyönyörködték magukat a képeken és az Ön technikai hozzáértésén, amit csak irigyelni tudnak.

Én pedig, mint a vak vezet világtalant segítem őket ebben informatikai világban. Szerencsére a nyugdíjat nem e-mailen küldik, így még van esélyük a boldogolásra.

Farkas Erzsi üzeni:

Ámulok és bámulok, hogy hová jutott az én osztálytársam. Lányom segítségével portyázgattunk részletes és szép honlapjaitokon. A családi archívum képei különösen megnyerték tetszésünket és követni való példának tartjuk őket.

Puszillak
Farkas Erzsi és vakvezetője + Karcsi


From: Osváth Andrea
Subject: Más Móczárok:)
11/15/2002. 5:28 AM

Kedves István!

Gondolom a feladóból látszik, hogy jómagam nem Móczár vagyok, de édesanyám
igen, sőt jászárokszállási :)
Ma azzal szórakoztattam magam, hogy keresgéltem a weben, hogy a családom és
barátaim között kinek a neve, hol szerepel a weben és melyik hivatkozás
vonatkozik ténylegesen az illetőre és melyik csak névrokonság.

Amikor láttam, hogy van egy "A jászárokszállási MÓCZÁR család története"
link, meglepődtem, de először azt gondoltam, valamelyik nagybátyám, vagy
nagynéném tevékenykedett. De kiderült, hogy nem.

Szóval volt egy nagyapám, akit Móczár Sándornak hívtak és Jászárokszálláson
lakott. Kilenc gyereke volt. Nem tudom mikor született, majd megkérdezem
Anyát, mindenestre az ön családfájában nincsen benne. Szóval valószínűleg
nincs rokonságban a mi jászárokszállási Móczár családunk az önökével, csak
érdekes egybeesés.

Mindenesetre igencsak felvidultam a honlapján és gondoltam ezt az örömöt
megosztom Önnel is. Majd megmutatom Anyáéknak is az Ön oldalát, biztos nekik
is tetszeni fog.

Üdvözlettel:

Andrea


Kedves István!

Tripolje ügyben:

Ha nem akarsz túl mélyre menni, ajánlom Götz Lászlót. Más esetben Roska Mártont, aki 1942-ben Erdély régészeti repertóriumát írta (Széchenyi Könyvtár olvasóterem), esetleg magamat az erősdi műveltség rézkori szétsugárzásával kapcsolatban.
Erősd szögletes meanderei Kukutyinban íveltté válnak. Ez bőven belefér az összeolvadó műveltségek ábrázolásainak egyesülésébe.
A Kukutyin-Tripolje szerintem koherens anyaga alig kaphatott máshonnét olyan meghatározó impulzusokat, amelyek kétségessé tehetnék. Sőt! Éppen az íveltté alakuló motívumkincs engedi meg összekapcsolni a későbbi pontuszi szkíta tárgyi műveltség darabjait a magyar újkőkorral, mert itt egyazon eredetű műveltséggel állunk szemben.
Kellemes ünnepeket kívánok eközben!

Üdv:
Zsolt
----- Original Message -----
From: dr. Móczár István
To: zs.mesterhazy@chello.hu
Sent: Monday, December 09, 2002 3:42 PM
Subject: Re: Adalékok az Égei gyűjteményhez


Jó reggelt!

Végtelenül örülök, hogy egymásra találtunk. Varga Csaba Jel, jel, jel című könyve a bibliográfiám kiemelt része. Látszik a könyvön, hogy írója alaposan felkészült a témából. Ha a www.moczar.hu -ra kattint, atlantiszon belül a bibliográfiám három oldalon fel van sorolva, igaz egyelőre még nem ÁBC sorrendben. Hétvégén Colin Renfrew A civilizáció előtt című könyvét tanulmányoztam.

Amiket írt nagyon érdekelt. Főleg a fénysugár. Szerintem a század végére olyan dolgokra fogunk rájönni, amire még álmodni sem merünk most. Biztosra veszem, hogy évmilliókkal ezelőtt is voltak civilizációk a Földön, de kataklizma következtében eltűntek. Mintha mindez periódikusan következne be. Kövületekben találtak több millió éves olyan tárgyakat, amelyeket nem a természet hozott létre. Bár véleményem szerint a Föld is egy élőlény, intelligenciája van, befolyásol bennünket, hiszen az élet lényegét, a DNS-et is a Föld hozta létre a kozmosz "parancsára".

Visszatérnék Atlantiszomhoz. Én a Platón által megénekelt Atlantiszt kutatom. Igaz, hogy a filozófus következetesen kitart a Gibraltár túli területekre, de a világűrben végzett kutatások eredményei nem támasztja alá egy óriási kontinensnyi sziget elsüllyedését az elmúlt egy millió év során. A másik problémám, hogy 9 ezer évvel ezelőtt még nem léteztek görögök Attikán, tehát az atlantisziak nem háborúzhattak Athénnel, amikor elődeik még a mezolitikum színtjén éltek. A harmadik gondom a Théra vulkán felrobbanása, ekkor már létezett Kréta, óriási palotarendszereket építettek. Homérosz 100 virágzó városról beszélt.

Egyiptomi tízcsapás a mai kutatások alapján egyértelművé teszik a vulkán hatását a térségre, sőt nukleáris tél lehetett évekig a Föld bizonyos területein. (Hasonló ilyen történt a Kr. u. IV-V. században, néhány évszázad valósággal kiesik a kronológiából!) Kínai feljegyzések szerint nyáron befagytak a tavak stb. Az egyiptomi Avariszban tajtékkövet találtak a romok között. 80 köbkilométer anyag repült a légtérbe, négyszer több, mint amit a Krakatau produkált. Érdemes kézbe venni Dr. Hédervári Péter vulkanológus A görög Pompeji című könyvét. Számomra kiinduló fixpont a könyv témája. Félelmetes magyar elmék vannak a világban.

Amiben nekem tudna segíteni, ez a magyar Alföld és az Égeikum kapcsolata lenne. Számos olyan leletem van, pl. Spondylus kagylók, Vénus szobrok, amelyek import útján kerültek az Alföldre évezeredekkel ezelőtt. A Bodrog-menti műveltséggel keveset foglalkoztam. Furcsa, de visszafelé következtetek. 1981 óta minden évben járok a görög földre. Tíz év óta már csak az Égei-világ szigeteit járom. Nem csak a helyszíneket, hanem a szigetek múzeumait is átböngészem. Vízalatti felvételeken örökítem meg például elsüllyedt városokat. Nyáron Mochloszt (Kréta keleti részén lévő minószi város vagy palota a minószi időkben süllyedt el) sikerült megörökítenem.

Elnézést a hibákért, még nem ébredtem fel.
Fotóim: www.fotoim.hu/moczar/

Üdvözlettel: M. István dr.
----- Original Message -----
From: zs.mesterhazy@chello.hu
To: dr. Móczár István
Sent: Sunday, December 08, 2002 1:46 PM
Subject: Re: Adalékok az Égei gyűjteményhez


Köszönöm válaszát.

Mielőtt bármit tenne, kérem olvassa el Varga Csaba Jel, jel,jel és Az ősi írás könyve c. munkáit. Döbbenetes.
Ami Atlantiszt illeti, egyik témával foglalkozó barátom olyan fényképet mutatott néhány hete, hogy nem igazán tudtam hová tenni. Ezen állítólag egy, a Földről származó fénysugár által az űr egy bizonyos pontján rögzült visszfényt kellett volna látni 170 millió évvel ezelőtti állaponak megfelelően. Ha gondolja, szívesen utána nézek. Szóval ezen az űrfényképen Dél-Amerika és Afrika még elég közel van egymáshoz, és Gibraltártól nyugatra jókora földdarab látszik. A német eredeti forrás szerint ez lett volna Atlantisz. Jókora szigetnek látszik, úgy két Kárpát-medencényi lehetett.

Nekem, mint a magyar ókort kutatónak minden belefér az érdeklődésembe, ami történetileg összekapcsolható Európa és a világ korai történelmével. Szerencsére sok ilyen ügy van, éppen kiváltságos helyen az Égei környéke is. Elég, ha csak a rézkori Bodrog-menti műveltségre gondolok, amely alapjaiban változtatta meg a Görög-félsziget művelődését a vörösalakos ábrázolások (vázák) elterjesztésével.
Üdvözlettel:
Mesterházy Zsolt
----- Original Message -----
From: dr. Móczár István
To: zs.mesterhazy@chello.hu
Sent: Sunday, December 08, 2002 10:39 PM
Subject: Re: Adalékok az Égei gyujteményhez


Tisztelt Zsolt!

Köszönöm levelét. Valóban foglalkozom régóta a minószi Atlantisz kérdésével. Minden évben járok az Égei-tenger szigeteire, víz alatt is filmezek, fotózok, gyűjtöm az információkat. A könyv anyaga már kész, de nem kapkodom el, a hálón csak a TV-ben is sugárzott filmem forgatókönyve szerepel. Dél-Alföld és Trója között volt kapcsolat, nekem tárgyi emlékeim is vannak ebből a időszakból. Főleg a Körös-és a tiszai kultúra érdekel, ebből korból nagyon komoly gyűjteményem van.

Visszatérve az etruszkokra, évekig leveleztem dr. Baráth Tiborral, minden könyve meg van, bár sokmindennel nem értek egyet, ezt meg is mondtam a professzornak. Ventris, aki megfejtette a Lineáris B-ét, szentül hitte, hogy a Krétai nyelv és az etrusz egy tőből fakad. A vizsgálódása nem teljesen igazolta feltevését, bár vannak közös hajtások. A pelaszgokba sok nép tartozott, köztük a minósziak ősei is. A székely és az etrusz írás nagyon hasonlít egymásra. Jó lenne végre, ha az Akadémia is foglalkozna a magyarság kérdésével, mert most csak álmodozóknak, dilettánsoknak tartanak. Schliemann is laikusként kezdte és mégis megmozgatta az egész világot, felfedezte a Mükénét és Tróját.

Üdvözlettel: dr. Móczár István

----- Original Message -----
From: zs.mesterhazy@chello.hu
To: moczar@hu.inter.net
Sent: Saturday, December 07, 2002 12:42 PM
Subject: Adalékok az Égei gyujteményhez


Kedves Uram!

Atlantisz talányához nem segíthettem, de az etruszkokról néhány dolgot összeszedtem.
Lapozzon a www.maghar.hu etruszk oldalaira.

Üdv:
Mesterházy Zsolt


Tisztelt Doktor Úr!

Böngészés közben örömmel fedeztem fel a Móczár család honlapját. Gratulálok az összeállításhoz, s különösen annak jászsági vonatkozású részeihez. Rögtön fel is vettem az általam szerkesztett www.jaszsag.lap.hu linkjei közé. (Egyéni lapok) Jeles rokonát Móczár Miklóst, a Jászberényi Tanítóképző igazgatóját pedig külön is kiemeltem. (Jelentős személyiségek.)

Feltételezem, hogy a jaszsag.lap.hu oldalon és az ugyancsak általam szerkesztett Jászsági Évkönyvben is talál böngésznivalót. Ha érdemesnek tartja, vegye fel őket linkei közé.

Üdvözli és BUÉK-et kíván

Dr. Pethő László

2003. 01. 01.


Tisztelt Móczár Úr!

Látom Ön is szenvedélyes internetező. Konkrét kérdésére nem tudok pontos választ adni, de hasznosítható adatokat találhat, ha www.jaszsag.lap.hu-n megkeresi a Scheftsik gombot, amely mögött egy tisztességes megyei monográfiát talál a két háború közötti időszakból. Van ezen kívül egy könyv formában is létező Jász történelmi arcképcsarnok, amely gyűjteményem jóvoltából elektronikusan is kezelhető. Ebben viszont 30-40 portré van, amelynek többsége az Ön számára közömbös. Kérem, írja meg, hogy hozzávetőleg mikor volt jász kapitány (semmiképpen sem Jászberény kapitánya) az emlegetett Móczár. Ha megírja szívesen elküldöm az arcképcsarnok azon személyiségeit, akik érdekesek lehetnek.

Egyébként, ha már a világháló ilyen szépen összehozott bennünket szívesen felajánlom, hogy a jeles családról írjon a következő Jászsági Évkönyvbe. Különösen fontos lenne egy hiteles portré Móczár Mikósról, akit egykori képzős tanárként magam is kiemelkedő személyiségnek, igazi tudós-tanárnak és bizonyos mértékig példaképemnek tartottam. (Kár, hogy sok kollegám nem, de ez más kérdés.)

Üdvözli

Pethő László

-----Original Message-----
From: dr. Móczár István [mailto:moczar@hu.inter.net]
Sent: Thursday, January 02, 2003 2:38 AM
To: Dr Pethõ László
Subject: Re: Jászság


Kedves Zsolt!

Nagyon örülök, hogy megkerestél. Szívesen társalognék Veled vagy a most készülõ A minószi Atlantisz címû könyvem kéziratát is megkritizálhatnád. Észrevételedet közreadnám a könyvemben. Karácsonyra szeretném kiadni 600 csodás felvétellel, tehát inkább album lenne. Kerülöm a délibábot, igyekszem a realitás talaján maradni. Két hete, immáron harmadszor is megtekintettem Karthágót, a punkikötõt, és a hírhedt tophetet (ahol gyermekeket áldoztak fel a punok, volt olyan nap, amikor 500-at!!!). Nagyon szeretném még Máltát átvizsgálni. Krétán és Szantorinin többször is voltam. Ha az Égei-szigetekre a világûrbõl rátekintesz, döbbenetes kép a sok apró sziget látványa (nagyjából köralakban rendezõdnek el), melyeknek magas részei látszanak csak, a lapos részeket régen elöntötte a tenger. Ilyen pl. az Afrodité-pad Délosz körzetében.

Üdv.: István

Original Message
From: zs.mesterhazy@chello.hu
To: dr. Móczár István
Sent: Friday, February 21, 2003 11:17 PM
Subject: Re: Adalékok az Égei gyûjteményhez


Kedves István!

Nem hallgatom az atlantiszi rádiót, így le vagyok maradva...

A viccet félretéve az etruszk.lap.hu honlapodat befoglalta és a nagyközönség további élvezetét kínálja. Ha van számolód, talán érzékelheted az érdeklõdés növekedését. A honlapot én követtem el és abban reménykedek, hogy naponta kettõnél többen nézik meg.

Igazából nem tudom, hogy hány méterig mit lehet egy tengerben elkövetni, de hogy az elmúlt 10000 évben 100 métert emelkedett a vízszint, az bizonyosnak látszik. Ha ebben a mélységben bármit lehet találni, az bennünket nagyon érdekel.

Akár a Földközi-tengeren belül, vagy a Zöldfoki szigeteken, vagy az Azorin, na adj isten Las Palmas közelében ilyen elõadódna, az mind nagyon érdekes lehetne.

Mégegyszer köszönettel a szép földközi tudósításaidért:

Zsolt

Original Message
From: dr. Móczár István
To: zs.mesterhazy@chello.hu
Sent: Monday, December 09, 2002 3:42 PM
Subject: Re: Adalékok az Égei gyûjteményhez


---------- Továbbított levél ----------
Dátum: Thu, 6 Mar 2003 13:47:21 +0100 (CET)
Feladó: Anders Alexandra <andersa@freemail.hu>
Címzett: moczar@hu,
inter.net@freemail.hu
Tárgy: régészet

Tisztelt Móczár Doktor Úr!

Elöljáróban annyit, hogy mi vagyunk az a team, akik a polgár-
csõszhalmi többszörös körárkos erõdítésû újkõkori települést ássuk.
Ezért aztán érdeklõdésel néztük gyûjteményét, amelyben számos
érdekes darab található. Ezek közül néhány még a szakmai publikálást
is megérdemelné. Ezért ha megengedné, személyesen is megnéznénk
ezeket a leleteket, de természetesen messzemenõen tiszteletben
tartjuk az Ön "szerzõi" jogait. Számunkra az is nagy élmény lenne, ha
megnézhetnénk a leletanyagot és válthatnánk néhány személyes szót.
A polcán láttuk Kalicz Nándor Agyagistenek c. kötetét, és magunk is
Kalicz Nándor tanítványai közé tartozunk.
Tisztelettel
Dr. Raczky Pál
ELTE BTK Régészettudományi Intézet
tanszékvezetõ
raczky@ludens.elte.hu
és
Dr. Anders Alexandra
MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport
andersa@freemail.hu

 

Tisztelt Móczár Doktor Úr!

Nagyon köszönjük gyors válaszát. Ha Önnek is megfelel, a március 17-
ével kezdõdõ héten látogatnánk meg, inkább a hét második felében, de
pontosabb idõpontot kérjük, Ön válasszon.
Gratulálunk szépen rendben tartott gyûjteményéhez és honlapjához,
melyet sok intézmény is megirigyelhetne.
Várjuk válaszát,
üdvözlettel

Anders Alexandra és Raczky Pál

P.s. Kalicz Nándor épp tegnap ünnepelte 65. születésnpaját.



Original Message
From: Tibor.Beki@khb.hu
To: fotoim@fotoim.hu
Sent: Tuesday, March 18, 2003 3:41 PM
Subject: Helló Doki...

Tisztelt Doktor Úr!

Végigjártam az összes honlapot ( Maglód , Móczár, Fotóim etc. ) és rendkívül látványosak, lenyûgözõek az oldalak tartalmai...

Különösképpen a Fotóim címû " válogatott válogatás " volt impresszív és irigylésre méltó. (Én a Többiekkel ellentétben nem teljesen véletlenül találtam meg eme remekbe szabott képeket, kollázsokat, hanem "tudatos" keresésemnek az eredménye a megtekintés).

KIRÁLY!!!

Tisztelettel: Béki Tibor

Viszonzásul én is küldenék egy-két természeti képet Bolygónk felületérõl. (Hiszi, vagy sem)


Tisztelt Dr. Móczár István Úr!

Köszönöm, hogy választ küldött, nagyon megtisztelõ!
Köszönöm a felajánlást, lehetséges, hogy igénybe fogom
venni. De lehet, hogy másban is a segítségét kérném.
Agrártörténetbõl Maglód történetét kell leírni. Ez lehet egy
épület, egy személy, vagy valamilyen mezõgazdasági,
településtörténeti téma.

Ha lehetségessé válik egy találkozás, szívesen venném, ha
egy kicsit beszélgethetnénk a maglódi környezetvédelemrõl,
településfejlesztésrõl is, mert települési környezetvédelmi
technikusi végzettségem van, és a késõbbiekben szeretnék e
területen elhelyezkedni, de mivel gyakorlatunk nem nagyon
volt nem tudom, hogy az életben mirõl szól ez az egész.

Remélem nem tûntem túl tolakodónak, de sokminden érdekel és
mivel még csak 3 éve lakom Maglódon keveset tudok a
település életérõl.

Õszinte tisztelettel:
Komlódi Ilona Tímea
(Maglód, Fõ u. 68/a.
2003.03.19, 14:25
06-30-453-1500)


----- Original Message -----
From: Kalicz Nándor
To: moczar@hu.inter.net
Sent: Friday, April 11, 2003 6:53 PM
Subject: látogatás


Tisztelt Móczár Doktor Úr!

Ma délután jártam az egyetem régészeti tanszékén, és kezembe került a maglódi könyv. Ennek kapcsán szóba hozta Anders Alexandra az Ön gyûjteményét és akkor merült fel az Ön neve is. Raczky Pál már említette az elõzõ napokban látogatásukat Maglódon és beszélt az ott látott igen érdekes leletekrõl, de nevét konkrétan nem említette. Csak a mostani beszélgetés nyomán merült fel emlékezetemben a 70-es évek elején küldött levele és két fényképe. Az egyik képen a Körös-idolok valamelyike volt látható, a másik képen pedig a nevezetes lábszárcsont (femur? tibia?). Akkor még Makkay Jánossal együtt dolgoztunk és az idol képe az általa õrzött kataszterbe került. Kutatói kapcsolatunk azóta megszakadt és a tervezett közös idolkatalógus hamvába hullt. Igy elmosódott az Ön emléke is. Most azonban, hogy Alexandra ideadta honlapja adatát, hazajõve, azonnal elõ is hívtam és csak lapozgattam elképesztõ méretû "adattárát," családi és történeti szövegeit, filmjeit és a hozzáfúzött szövegeit, s csak bámultam ekkora szenvedélyes érdeklõdés és "termékenység" láttán. Különösen megragadtak az Ön által készített kitûnõ fényképfelvételek, akár utazásain, akár otthonában készültek. Honlapját egyelõre csak átlapoztam, beleolvasgattam, de egészében még nem tudtam áttanulmányozni. A látott képek azonban elegendõnek bizonyultak, hogy felkeltsék kíváncsiságomat, hogy megnézhessem gyûjteményét, mindenek elõtt azonban, hogy megismerjem Önt is személyesen. Nagyon örülnék, ha alkalom adódna, hogy akár Raczky Pálékkal, akár egyedül vonattal utazva, meglátogathatnám.
Örömmel fedeztem fel régi kis könyvemet gyûjteményében, amely már maga is egy régészeti lelet.
Találkozásunkig barátsággal köszönti

Kalicz Nándor

U.i. Olvastam Raczky Pál levelét, éveim számába azonban kis hiba csúszott: sajnos nem a 65., hanem a 75. születésnapomat ünnepelték. Ettõl eltekintve, ugyanolyan intenzitással dolgozom, mint 30 évvel ezelõtt. K.N.


Kedves Nándor!

Hát mit mondjak, levele boldoggá tett, mert a pécsi egyetemista korom jött eszembe. Emlékszem, hogy könyvét, mint egy bibliát tartottam becsbe (Agyag Istenek), és mint egy ereklyét hordtam magammal a jegyzeteimmel együtt. A könyve rengeteg inspirációt adott nekem, bár azóta valóban elmúlt 30 év. Lassan nyugdíjba vonulok én is, lányomnak adtam át a körzetemet.

Sajnos rég elszakadtam szülõhelyemtõl, Dévaványa-Kéthalomtól, ahonnan származnak a cserepeim. Nagy ritkán még leugrok és az általam elnevezett Királydomb (tell) soha nem hagy cserben. Mindig találok valami érdekeset. Az a fajta gyûjtõ vagyok, aki becsbe tartja régészeti emlékeit. Különösen örölök annak, hogy Raczky Pál és Anders Alexandra meglátogattak otthonomban. Természetesen szívesen látom Önt, Pált és Alexandrát bármikor egyeztetés után.

Régóta foglalkozom a minószi Krétával. Kéziratomat átadtam Pálnak, hogy fõleg a magyar vonatkozásait egészítse ki. Végtelenül örülnék, ha Ön is észrevételezné írásomat, illetve gondolataival kiegészítené jegyzetemet.

Születésnapjához jó egészséget és hosszú tudományos munkát kívánok a mielõbbi találkozás reményében:

Móczár István


Kedves Kolléga!
Gratulálok a színvonalas honlapodhoz, szép a megjelenése, érdekes a tartalma.
Üdvözlettel: dr. Vass Csaba

2003.04.23, 20:29


Tisztelt Uram!

A Greek Cafe net-en történõ ajánlás alapján jutottam el az Ön honlapjára.
Szeretném elismerésemet és csodálatomat kifejezni a téma ilyen széleskörû
feltárása és fõleg illusztrálása kapcsán. Sajnos az Atlantisz filmet még nem
sikerült megnéznem, de úgy néz ki, a közeljövõben lehetõségem lesz rá.

Magam is nagyon régen vonzódóm a minószi civilizáció kultúrájához, azon
belül én Kréta szerelmese vagyok. A tárgyi emlékek közül engem elsõsorban a
kerámiák azok, amelyek lenyûgöznek. Pár éve én is nekiláttam, hogy kerámiát
készítsek, s bevallom , " merítettem" a minósziak motívumkincsébõl
diszítményeimben. (Igaz, nem én vagyok ezzel egyedül. Úgy tudom a szecesszió
is elõszeretettel használta fel az akkor feltárt Knósszosz elragadó
motívumait:))) Bár már kétszer jártam Krétán, (most június elején készülünk
a családunkkal harmadszor), de akkor még nem kerámikus szemmel néztem azt,
amit láttam, s csak töredékét annak , amire igazán kiváncsi vagyok. Ne vegye
tolakodásnak, ha most így, ismeretlenül a segítségét kérem. Nagyon
megtisztelne válaszával. Mostani utam során feltételenül szeretném megnézni
Kréta kerámia-kincsét. Az itthon hozzáférhetõ (persze, amire én rábukkantam)
irodalomban eddig nagyon kevés anyagot találtam.

Szeretném mélyebben megismerni a Kamaresz típusú kerámiát. Ha tudna nekem
Krétán olyan helyet ajánlani , ahol ezekbõl láthatok, ill. egyéb más
stílusú (palota stb.) kerámiák fellelhetõk, azt nagyon megköszönném. Nagy
vágyam az is, hogy egy ma is mûködõ kerámia mûhelybe ellátogassak. Nem tudom
munkája során esetleg találkozott-e ilyennel? S, ha magyar vagy esetleg
görög nyelvû irodalmat ajánlana (igaz egyelõre még nem beszélem a nyelvet) ,
annak is nagyon örülnék.

A segítsége nagyon fontos lenne, melyet elõre is köszönök.

Nézze el nekem, ha szerény felkészültségemmel bátorkodok ajánlani egy-két
könyvet, melyet természetesen, lehet, hogy már ismer, de eddig még nem
láttam õket hivatkozásképp a honlapon. Az egyik, számomra alapmû, Sinclair
Hood: A minószi Kréta (Gondolat Kiadó Bp. 1983.)

A másik, talán ritkább, s kicsit "elvontabb" Huszka József: A magyar turáni
ornamentika története. Ez egy magánkiadásban megjelent (Nyers Csaba) mû,
1996-ban
.
Huszka József 1854-ben született Kiskunfélegyházán:) - 1934-ben halt meg. S
egy számomra nagyon érdekes úton , a díszítményeken, s nyelven keresztûl
hoz kapcsolatba távoli tájakat , kultúrákat (magyar- mediterránium (többek
közt Kréta) - egyiptomi stb.). Nekem kicsit nehéz olvasmány, de az
ornamentika magától is beszél.

Ha ismeri a mûveket, elnézését kérem, ha terheltem levelemmel.

Kérem, ha ideje nem engedi, hogy foglalkozzon a válaszadással, azt is
jelezze, hogy más úton próbáljak információhoz jutni.

Várom szíves válaszát.

Üdvözlettel: Tóth Erika

Híd Kft
2003. 05. 14, 11:48