Kedves
István
Van itt egy linkgyűjtemény. Lehet, hogy még nem ismered:
Üdv. kollégád, Zsuzsa
Kedves
István!
Nagy örömmel láttam a honlapodat, aminek tartalma ugyan olyan igényes, mint
amilyennek megismertelek Pest megyei koromban. 70 éves vagyok, ma már bármit
kimondhatok. Pl. 1990-ben a Hozzád hasonlókra kellett volna építeni a társadalmi
változást és akkor itt ma Svájc lenne, vagy még jobb. Ma is tisztelettel gondolok
Rád és Mindazokra, akik nem Dob utcai presszókban ültek, szidták a világot
és kész, ill. ma krőzusok. Figyelmedbe
ajánlom a fiammal közösen működtetett MAGYAR kereső portált. Megaport (megaport.hu).
Évi látogatóink száma meghaladja a 220. 000-et, ennek 35 - 40%-a külföldi.
Erősségei közül említem a magyar és egyetemes történelmi részt, a Néphagyomány
fejezetetet, a Közel-Keletet, az angol üzleti oldalt. Ha lesz időd szólj és
szívesen látlak, lenne miről beszélgetni.
Baráti üdvözlettel:
Krisár Miklós
Budapest, 2002. augusztus 8-án
Van
egy lista ahol foglalkozunk ilyen dolgokkal és szívesen látunk
rajta. Én ugyan egyiptológus vagyok, de a kettőnek igen sok köze van
egymáshoz. Mivel naponta 200-300 levelem jön egyiptológiai és politikai
dolgokban kérlek iratkozott fel a listára, és ott vagy 35-40-en vagyunk,
akik segíteni tudunk egymásnak.
A cím itt van alul, és igaz, hogy közéleti vita is folyik rajta, de
elsősorban régészettel foglalkozunk.
Küldök egy másik jelentkezőnek küldött mai levelet is. Ebből láthatod, hogy
beindul ez a dolog.
> Kálló Róbert.
(nick name: - "Kopja")
> Kopja Digest c. közéleti vitalapra így iratkozz fel:-
kopja-subscribe@yahoogroups.com
Letölthető > E-book sorozat I. rész: http://piramis.fullextra.com
Feladó: Kálló Róbert. [kopja@emitel.hu]
Küldve: 2002. május 24. 17:36
Címzett: 'Laszlo Tobias'
Másolat: 'Kopja Lista.'
Tárgy: Vá: xxx
Kedves László !
Magam sajnos
még nem olvastam Sörös könyvét, mert nem tudom itt vidéken
megszerezni. Amit eddig tudok róla, az sajnos lehet, hogy zseniális mérnöki
munka - nem az első ilyen feltételezés -, de sajnos egyiptomi történelem
szempontjából nagyon sokban sántít. Jól látszik, hogy Sörös úr nem sokat
foglalkozott az egyiptomi történelemmel, és nemigen érti a történések okát.
Én - amint a honlapomon is látod annak ellenére sem vagyok ortodox
egyiptológus, hogy a Sorbonne egyetemen végeztem 1981-ben, és magam is
részt vettem jó sok ásatáson, és még Zahi Hawast is személyesen ismerem.
Van azonban mérnöki kifogásom is ellene:
1. A Gizah-i piramisok legnagyobb kövei nem 20 tonnásak, hanem 200-240
tonnásak. Ez a második piramis alsó 7 szintjében találhatóak, és az egész
Gizah-i létesítmény legrégebben kifaragott kövei. Ebből következik
szerintem, hogy nem a nagy piramist kezdték el építeni először, és ebből
pedig az, hogy az egész Gizah-i létesítmény az EGY KOMPLEXUM, egy mérnöki
munka, és nem, három külön piramis. Ebből az is következik, hogy a Nap
bárka lenne az úszódaru, akkor egy kicsit baj lenne a méretekkel.
2. Hogyan használták a Nap bárkát olyan szintmagasságon, ahol az építési
négyzet éle kisebb volt, mint maga a nap bárka hossza? Például a 130-ik
szint fölött, hogyan mozgott a Nap bárka?
>>Ezt
csupán azért írom, mert én is kikövetkeztettem, hogy a piramis
alapéle 440, magassága 280 könyök volt, azután pedig meglepődve olvastam
arról, hogy Rieppel ezt már jóval előbb leírta.<<
Ezt már Hérodotosz
is megírta időszámításunk előtt a Történelem c.
könyvének negyedik kötetében. Igaz ő még nem könyökbe mért, hanem
station-ban, de nagyjából jól mérte fel a piramis méreteit. Melyik könyökre
gondolsz? A királyi vagy az egyiptomi könyökre, mert nem mindegy!
>>Elhatároztam,
hogy a Kheopsz piramis esetében kiszámítom és részletesen
leírom a kikötőtől és a bányából történő kőszállítás, valamint a piramis
felépítésének folyamatát - a munkáslétszám és az építési időszükséglet
meghatározásával.<<
Szívesen segítek
neked egyiptológiai és történeti adalékokkal. Sőt
javaslom, hogy iratkozz fel a KOPJA levelező listára amit ezért hoztunk
létre, de most még csak politizálás folyik rajta - igaz ez is belefér. Volt
olyan lista amin rengeteget beszéltünk erről csak megszüntette a gazdája,
Mondák-digestnek nevezték. A kopja listán mások is lesznek, akik segítenek
majd. Egy üres levelet írj a kopja-subscribe@yahoogroups.com
e-mail címre,
és majd a visszajövő levelet erősítsd meg. Ha ott folytatjuk a levelezést,
akkor nem csak egymásnak hanem még 40-50 ezzel a témával foglalkozó
embernek is írunk.
A Kheopsz piramis kvádereinek 60-70%-át nem a Turah-i mészkőbányákból
szállították kompokon, hanem a Szfinx körüli mélyedéből bányászták ki.
A munkáslétszámot, és az építési időt Hérodotosz pontosan leírta, mert ő
még olvasta a piramis márványborításának feliratait, amik 1301-ig
borították a piramisokat, és a második piramison fenn még ma is látható. Az
élelmiszeradagokból kiderül, hogy évente 6 hónapig 80-100 ezer paraszt ( és
nem rabszolga) dolgozott a piramis, majd az áradások alatt csakis a
bányákban dolgoztak, a kőfaragók, a piramis nem. Az alapozást tíz évben
határozta meg Hérodotosz és 20 évben az építést.
>>Alapállásom
az, hogy mit tennék akkor, ha mai mérnökként azt a megbízást
kapnám, hogy a 4. dinasztia technikai eszközeinek felhasználásával fel
tervezzem meg a piramis felépítését.<<
Igen ám....de
ne hagyj figyelmen kívül egy lehetőséget, és itt alaposan
olvasd el az e-bookomban olvasható dolgokat. Nem biztos ám, hogy a Giza-i
létesitmány a 4-ik dinasztia idején épült, hanem úgy néz ki, hogy sokkal
régebben. Arra ugyanis mindössze egyetlen halovány bizonyíték van, hogy
Hufu építette a nagy piramist, és Kheprén a másodikat.
>>Ez egy
néhány éves játék lesz és ehhez kell mindenkitől segítséget
kérnem.<<
Minden történelmi
segítséget megkapsz tőlem, és a lista tagjaitól is,
egészen az okkult tudományokig!
>>Le kell írnom a korabeli technikai szintet.<<
Nem kell sokat vacakolni vele. Eléggé ismert a technikai szint!
>>Vannak
öröktől ismert dolgok. Ilyen az egy- és kétkarú emelő, a görgő, a
súrlódási felületek zsírozása, a kötél, a bőrszíj. És még mi?<<
Például a rámpa.
Ám vigyázz a gyors következtetésekkel, és vedd
figyelembe, hogy például Közép Amerikában 2000-3000 méter magasan építetten
ennél sokkal nagyobb kövekből, és ráadásul sokszögű kövekből pedig még a
kereket sem ismerték a történészek szerint. Szerintem ismerték, csak nem
használták. Más módszerük volt.
>>Vannak
a Napbárka által bizonyított dolgok. Ilyen a hajóépítés, az ács-
és asztalosipari ismereteken belül a fakötések, a csapolások, a
zsinegkötések, a felhasznált építőfák méretei. Itt kiemelem a
szekrénytartók készítését és az íves alsó felületek kialakítását, aminek
részleteibe most nem megyek bele. És még mi?<<
Vedd számításba,
hogy az egyiptomiak nem építettek hajókat. Tyruszból
vagy Szardiniából vásárolták őket. Itt jön majd be az ősi Santorin népének
és tudásának legendája, és az Atlantisz kérdése. Ezért még egy másik
barátunkat is meghívok majd a listára, hogy ne kelljen százfelé írnom, mert
azért én sem ebből élek!
>>Az biztosra
vehető, hogy a piramis kettős kéreggel épült és ezen belül
egy üreges kitöltő falazat helyezkedik el. A külső, trapéz keresztmetszetű
kéreg elpusztult, tudomásom szerint sokáig egyetlen elemét sem találták
meg.<<
Nem egészen
így van ez. A piramisnak volt egy teljes asszuáni
fehér-gránit burkolata, ami tükörsima volt. Az egészen az 1301-es
földrengésig megvolt és ezen feliratok voltak. A földrengés után Kairó
építésére szállították el ezeket a leomlott burkolatokat, és ma is ott
vannak a Kairói ugyanevezett vörös negyedben.
>>Ha igaz,
akkor Zahi Hawass 20 éve megtalálta a zárógúlát és a felülről
számított 3. sor két kövét, amelyek méretét és anyagát nagyon szeretném
megtudni.<<
A zárógula
azaz a Ben-Ben kő aranyból volt - ennek kultikus jelentősége
volt Egyiptomban -, tehát ha azt Zahi megtalálta volna, akkor igencsak nagy
szenzáció lett volna. Zahi arab, és az araboknál minden kijelentést osszál
el legalább 5-el!!
Na röviden ennyit,
és ez a levél már felmegy a listára is. Ott majd
folytatjuk a vitát, mert sokan mások is értenek ehhez. Ha valaki tudna
nekem egy Sörös könyvet küldeni azt megköszönném. ( Kálló Róbert
Jászszentlászló Damjanich.u.2. 6133.) Mivel a piramis kérdése összefügg az
Atlantis legendával és a Santorin katasztrófával, így meghívok még másokat
is a listára, és ha látom, hogy feliratkoztatok, akkor belevágunk
alaposabban.
Azt mindenki vegye tudomásul, hogy CSAK mérnöki megoldás nincs, és CSAK
történészi megoldás sincs, és CSAK mondai megoldás sincs. EGYÜTT lehet csak
valamiféle megoldásra jutni.
> Kálló Róbert.
( nick name: - "Kopja")
> Kopja Digest c. közéleti vitalapra így iratkozz fel:-
kopja-subscribe@yahoogroups.com
Letölthető > E-book sorozat I. rész: http://piramis.fullextra.com
Tisztelt Móczár
úr !
Nagy érdeklődéssel tanulmányoztam honlapján a régészeti barangolásairól szóló
beszámolót és a fotókat. Engedje meg hogy így ismeretlenül is gratuláljak
impozáns gyűjteményéhez - ennyi szép és ritka lelet valóban csak nagyon kitartó,
többéves (több évtizedes ?) kutatás során jöhetett össze.
Magam is azok közé tartozom, akik bár nem a régészetet választották hivatásul,
de rajonganak ezért az izgalmas tudományért és a maguk módján valamennyire
művelik is azt. Nincs számomra kellemesebb és izgalmasabb időtöltés, mint
régészeti lelőhelyek felkutatása a terepen, főleg ha valamilyen történeti
forrás adatával is összeköthető a megtalált lelőhely.
Mindez idáig nem találkoztam olyan emberekkel, akik nemcsak az elméletben,
de a gyakorlatban is és nemes szándékkal művelik az amatőr régészkedést, és
ezért nagy örömömre szolgált hogy rátaláltam az Ön honlapjára. Talán nem veszi
tolakodásnak, ha így ismeretlenül megkérdezem véleményét egy olyan problémáról,
ami kissé beárnyékolja régészeti buzgólkodásaimat.
Régész ismerőseim neheztelései, sőt a Kultúrális törvény tiltó passzusaival
való riogatásai miatt egyre erősebb lelkiismeretfurdalás gyötör a terepbejárások
során. A törvény betűje szerint a régészeti célú terepbejárás ugyanis csak
engedéllyel végezhető, engedély nélkül csinálni ezt ugyanolyan főbenjáró vétek,
mint zugásatást folytatni, vagy egy véletlenül talált leletet nem bejelenteni
a múzeumnak. S ha ezen vaskalapos szabály korlátain még könnyedén túl is tenném
magam, az általam nagyrabecsült régész ismerőseim, különösen az idősebbek
rosszallása már jobban zavar. Ők azt vallják, hogy a földeken heverő akár
legjellegtelenebb apró cserépdarabhoz sem nyúlhat avatatlan kéz, csak régész
(s ő is csak írásbeli engedéllyel !), még akkor is, ha a szántóföldeken heverő
leletek 99%-ához soha sem fog eljutni a maroknyi hivatásos magyar régész.
Érdekelne, hogy Önt érték-e ilyesfajta neheztelések, rosszallások régész ismerősei
részéről - feltételezem, hogy vannak ilyenek, illetve egyáltalán a véleménye
a problémáról.
Ezenkívül bármilyen más régészeti témáról szívesen eszmét cserélnék Önnel.
Ön széleskörűen bemutatkozott a honlapján - illő hogy én is írjak pár sort
magamról.
38 éves közgazdász vagyok, Budapesten élek feleségemmel és 3 éves fiammal.
Egy multinacionális vállalat, a Tesco kontrolling menedzsereként dolgozom
- ez, plusz a család sajnos nem sok szabadidőt hagy legkedvesebb időtöltésemre,
de azért minden évben eltöltök néhány napot ősszel és tavasszal terepbejárásokkal,
nyáron ásatásokon, s tavaly egy tanulmányt is írtam egy elpusztult középkori
templomról, amelynek valószínű helyét megtaláltam a terepen.
Válaszát várva tisztelettel
Meleg József
Gratulálok
a munkájához !!
Lendvai Tivadar
Écs, 2002.07.20.
Tisztelt
Móczár Úr!
Félegyháziként gratulálok családi történelméhez és életútjához!
Honlapja hatalmas ezért ma nem olvastam végig, de visszajövök még!
Kicsit ugyan lassú a nagy képek miatt és a főoldal nálam nem jött le, de egyszerűen
tovább léptem rajta.
Jó egészséget kívánok és kézcsókom a család nő tagjainak!
Dinnyés Gyula
Kedves
Móczár doktor úr!
Péterváry Tamás vagyok, végzõs régészhallgató. A vecsési ásatáson találkoztam
két fiatalemberrel, akik meséltek nekem az ön amatőr régészeti tevékenységéről,
illetve a saját gyűjteményéről. Miután jómagam másfél évig voltam a
Magyar Nemzeti Múzeum gyűjetménykezelője, szeretnék minnél több, az országban
található múzeumi és magángyűjteményt megismerni. Azt szeretném kérdezni tehát,
hogy van-e lehetőség az ön gyűjteményében található tárgyak megtekintésére.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel,
Péterváry Tamás
e-mail címem: ardri@freemail.hu
Kedves Móczár István!
Az Interneten
barangolva akadtam rá a weboldalára. A nyár óta engem is érdekelnek a neolitikum
nyomai. A rövid "Király-halom"-ról szóló leírását és a számos lelet
képét látva sok-sok kérdés merült fel bennem. Volt-e már kutatva a domb? A
fényképek a saját gyűjteményt ábrázolják? Véleményem szerint a talált eszközök
zöme inkább a Tiszai-kultúra ránk maradt nyomai. A Körös-kultúra edényei még
nem korongon készültek, a mintás cserepek sem jellemzők erre a kultúrára.
Augusztus óta létezik a www.magyarvarak.hu oldal, mely címével ellentétben
nem a magyar várakat, hanem szülővárosom, Szentes nevezetességeit mutatja
be. Szeptemberig csak a középkor érdekelt, ezért inkább templom- és várromokat
illetve halmokat mutatunk be oldalunkon. De a következő frissítésbe Tűzköves
is bekerül. Városunktól 5 km-re van ez a világhírű lelőhely. Az itt talált
településekről, szobrokról és temetőkről már bizonyára olvasott. A hatvanas
évek végén befejeződtek az ásatások, mert elkészült a TSZ tehenészete. A lelőhely
legértékesebb részét tették tönkre. Azóta nem kutatták a területet.
Szeptemberben felmértük a területet. A tell egy kis földhátra (valamikor sziget?)
épült. A legmagasabb pontján sílók vannak, beleásva a dombba. A hát oldalában
vannak az istállók, egy tanya, a többi rész út ill. szántott terület. Ez utóbbit
kutattuk. Rengeteg kavics között egy csiszolt kőbaltára akadtam, mely leginkább
egy mai kalapácsra hasonlít (csak a feje). A sok kavics arra utal, hogy hajdan
folyó partjára épült a falu. Eddig 8 db különböző edényből (urnából? szoborból?)
származó mintás cserépet találtam, 5-25 négyzetcentiméteres darabokat. Sok
patics, kevés Körös-kultúra emlék, több Tiszai-kultúra lelet, rengeteg szarmata
és egy kevés Árpád-kori anyag az eddigi mérleg. Mindez egy szántás után, 5-6
terepbejárás során került elő. A legtöbb mintás cserép a síló majdnem függöleges
oldalából állt ki.
Nem vagyok régész. Kisgyerekkorom óta érdekel ez a tudomány, de megmarad hobbiszinten. Jelenleg A Külker francia szakán tanulok, ezt a nyelvet nagyon szeretem, imádok fordítani.
Remélem sok
értékes tapasztalatot tudunk megosztani
egymással.
Addig is ajánlom figyelmébe oldalunkat, ahová a linkek (még nem léteznek)
közé az ön oldala is felkerül.
Egy érdekes
neolitikummal kapcsolatos előadás anyagát találtam ezen a címen:
http://jam.nyirbone.hu/konyvtar/evkonyv/1994/Raczky.htm
Kellemes Karácsonyi
Ünnepeket kívánok!
Üdvözlettel:
Tari Balázs
Kedves István
!
Először is nagyon
köszön leveledet, tényleg a véleményünk ezekről a
dolgokról szinte megeggyezik. Napjainkban sajnos olyan világot élünk ahol
ez a dolog amit a szigeteken tapasztalhatunk pontosan a fordítottja mint
nálunk. Sajnos ezt a nálunk, úgy nevezett felturbózott életmódot még
bizonyos tréner cégek oktatják is. A vállalatok kifacsarják az energiát az
emberekből, aztán mint egy papírdarabot, eldobják. Működnek, úgynevezett
túlélési tréningek ahol azt oktatják, hogy hogy legyünk erősebbek a másik
embernél, és hogy söpörhetjül le megalázva a porondról. Sajnos egy ilyent
az én cégemnél is csináltak ahol világosan rávilágítottak, hogy az embernek
a munkahelyén a pozíció megtartása miatt "harcosként " kell viselkedni.
Sokan alkalmazták is ezt a fajta felfogást és sok értékes ember ez miatt
kiszorult abból a bizonyos ring-ből. Nekem a csapatomban szerencsére
teljesen más a felfogás és egymást erősítjük minden téren. Minden dologhoz,
munkához csak is pozitív gondolatokkal állunk hozzá. Nos ez az oka annak,
hogy én Kréta szigetén pihenek nyáron egy hónapot. Ekkor töltődöm fel
energiával. Igyekszem a turistáktól ilyenkor távol lenni. Olyan
szálláshelyet választok magamnak ami nem turista központban van.
Nagyon jó szemmel
nézted Krétát. Az elején én is így mentem ki, minden a
letűnt civilizációra utaló emléket, romot megnéztem , itt a minószi
kulturára gondolok.
Felmerült bennem az Atlantisz kérdése is. Azt mondják, hozzáértő emberek,
hogy valószinű, hogy Santorini szigetén volt és nagy része eltünt. Egyik
utazásom során felmerült bennem az is , hogy mi lenne ha ebben Kréta is
benne lett volna. Foglalkoztat Atlantisz nagyon. Tervezem egy új lap
szerkesztése ami csak erről szólna.
Megnéztem a
lapodat, nagyon tetszik. Nincsenek feleslegen információk. Én
igazi családi lapnak tartom. Felkeltette az érdeklődésemet az Atlantisz
videó film.
Szeretném tőled megkérdezni, hogy kereskedelmi forgalomban hol lehetne
hozzá jutni. Szeretnék vásárolni egyet.
Sok szeretettel Üdvözöllel
Nikosz
Lapjaim: http://www.nikosz.com
http://www.kreta.lap.hu
http://www.etel.lap.hu
----- Original
Message -----
From: Szilvia Horváth
To: moczar@hu.inter.net
Sent: Friday, June 14, 2002 1:43 PM
Subject: Bravo!
Kedves Doktor Úr!
köszönöm segítségét. Már tegnap este bementettem az összes képet a gépembe. A szülők már kigyönyörködték magukat a képeken és az Ön technikai hozzáértésén, amit csak irigyelni tudnak.
Én pedig, mint a vak vezet világtalant segítem őket ebben informatikai világban. Szerencsére a nyugdíjat nem e-mailen küldik, így még van esélyük a boldogolásra.
Farkas Erzsi üzeni:
Ámulok és bámulok, hogy hová jutott az én osztálytársam. Lányom segítségével portyázgattunk részletes és szép honlapjaitokon. A családi archívum képei különösen megnyerték tetszésünket és követni való példának tartjuk őket.
Puszillak
Farkas
Erzsi és vakvezetője + Karcsi
From: Osváth
Andrea
Subject: Más Móczárok:)
11/15/2002. 5:28 AM
Kedves István!
Gondolom a feladóból
látszik, hogy jómagam nem Móczár vagyok, de édesanyám
igen, sőt jászárokszállási :)
Ma azzal szórakoztattam magam, hogy keresgéltem a weben, hogy a családom és
barátaim között kinek a neve, hol szerepel a weben és melyik hivatkozás
vonatkozik ténylegesen az illetőre és melyik csak névrokonság.
Amikor láttam,
hogy van egy "A jászárokszállási MÓCZÁR család története"
link, meglepődtem, de először azt gondoltam, valamelyik nagybátyám, vagy
nagynéném tevékenykedett. De kiderült, hogy nem.
Szóval volt
egy nagyapám, akit Móczár Sándornak hívtak és Jászárokszálláson
lakott. Kilenc gyereke volt. Nem tudom mikor született, majd megkérdezem
Anyát, mindenestre az ön családfájában nincsen benne. Szóval valószínűleg
nincs rokonságban a mi jászárokszállási Móczár családunk az önökével, csak
érdekes egybeesés.
Mindenesetre
igencsak felvidultam a honlapján és gondoltam ezt az örömöt
megosztom Önnel is. Majd megmutatom Anyáéknak is az Ön oldalát, biztos nekik
is tetszeni fog.
Üdvözlettel:
Andrea
Kedves István!
Tripolje ügyben:
Ha nem akarsz túl mélyre menni, ajánlom Götz Lászlót. Más esetben Roska Mártont,
aki 1942-ben Erdély régészeti repertóriumát írta (Széchenyi Könyvtár olvasóterem),
esetleg magamat az erősdi műveltség rézkori szétsugárzásával kapcsolatban.
Erősd szögletes meanderei Kukutyinban íveltté válnak. Ez bőven belefér az
összeolvadó műveltségek ábrázolásainak egyesülésébe.
A Kukutyin-Tripolje szerintem koherens anyaga alig kaphatott máshonnét olyan
meghatározó impulzusokat, amelyek kétségessé tehetnék. Sőt! Éppen az íveltté
alakuló motívumkincs engedi meg összekapcsolni a későbbi pontuszi szkíta tárgyi
műveltség darabjait a magyar újkőkorral, mert itt egyazon eredetű műveltséggel
állunk szemben.
Kellemes ünnepeket kívánok eközben!
Üdv:
Zsolt
----- Original Message -----
From: dr. Móczár István
To: zs.mesterhazy@chello.hu
Sent: Monday, December 09, 2002 3:42 PM
Subject: Re: Adalékok az Égei gyűjteményhez
Jó reggelt!
Végtelenül örülök, hogy egymásra találtunk. Varga Csaba Jel, jel, jel
című könyve a bibliográfiám kiemelt része. Látszik a könyvön, hogy írója alaposan
felkészült a témából. Ha a www.moczar.hu -ra kattint, atlantiszon belül a
bibliográfiám három oldalon fel van sorolva, igaz egyelőre még nem ÁBC sorrendben.
Hétvégén Colin Renfrew A civilizáció előtt című könyvét tanulmányoztam.
Amiket írt nagyon érdekelt. Főleg a fénysugár. Szerintem a század végére olyan
dolgokra fogunk rájönni, amire még álmodni sem merünk most. Biztosra veszem,
hogy évmilliókkal ezelőtt is voltak civilizációk a Földön, de kataklizma következtében
eltűntek. Mintha mindez periódikusan következne be. Kövületekben találtak
több millió éves olyan tárgyakat, amelyeket nem a természet hozott létre.
Bár véleményem szerint a Föld is egy élőlény, intelligenciája van, befolyásol
bennünket, hiszen az élet lényegét, a DNS-et is a Föld hozta létre a kozmosz
"parancsára".
Visszatérnék Atlantiszomhoz. Én a Platón által megénekelt Atlantiszt kutatom.
Igaz, hogy a filozófus következetesen kitart a Gibraltár túli területekre,
de a világűrben végzett kutatások eredményei nem támasztja alá egy óriási
kontinensnyi sziget elsüllyedését az elmúlt egy millió év során. A másik problémám,
hogy 9 ezer évvel ezelőtt még nem léteztek görögök Attikán, tehát az atlantisziak
nem háborúzhattak Athénnel, amikor elődeik még a mezolitikum színtjén éltek.
A harmadik gondom a Théra vulkán felrobbanása, ekkor már létezett Kréta, óriási
palotarendszereket építettek. Homérosz 100 virágzó városról beszélt.
Egyiptomi tízcsapás a mai kutatások alapján egyértelművé teszik a vulkán hatását
a térségre, sőt nukleáris tél lehetett évekig a Föld bizonyos területein.
(Hasonló ilyen történt a Kr. u. IV-V. században, néhány évszázad valósággal
kiesik a kronológiából!) Kínai feljegyzések szerint nyáron befagytak a tavak
stb. Az egyiptomi Avariszban tajtékkövet találtak a romok között. 80 köbkilométer
anyag repült a légtérbe, négyszer több, mint amit a Krakatau produkált. Érdemes
kézbe venni Dr. Hédervári Péter vulkanológus A görög Pompeji című könyvét.
Számomra kiinduló fixpont a könyv témája. Félelmetes magyar elmék vannak a
világban.
Amiben nekem tudna segíteni, ez a magyar Alföld és az Égeikum kapcsolata lenne.
Számos olyan leletem van, pl. Spondylus kagylók, Vénus szobrok, amelyek import
útján kerültek az Alföldre évezeredekkel ezelőtt. A Bodrog-menti műveltséggel
keveset foglalkoztam. Furcsa, de visszafelé következtetek. 1981 óta minden
évben járok a görög földre. Tíz év óta már csak az Égei-világ szigeteit járom.
Nem csak a helyszíneket, hanem a szigetek múzeumait is átböngészem. Vízalatti
felvételeken örökítem meg például elsüllyedt városokat. Nyáron Mochloszt (Kréta
keleti részén lévő minószi város vagy palota a minószi időkben süllyedt el)
sikerült megörökítenem.
Elnézést a hibákért, még nem ébredtem fel.
Fotóim: www.fotoim.hu/moczar/
Üdvözlettel: M. István dr.
----- Original Message -----
From: zs.mesterhazy@chello.hu
To: dr. Móczár István
Sent: Sunday, December 08, 2002 1:46 PM
Subject: Re: Adalékok az Égei gyűjteményhez
Köszönöm válaszát.
Mielőtt bármit tenne, kérem olvassa el Varga Csaba Jel, jel,jel és Az ősi
írás könyve c. munkáit. Döbbenetes.
Ami Atlantiszt illeti, egyik témával foglalkozó barátom olyan fényképet mutatott
néhány hete, hogy nem igazán tudtam hová tenni. Ezen állítólag egy, a Földről
származó fénysugár által az űr egy bizonyos pontján rögzült visszfényt kellett
volna látni 170 millió évvel ezelőtti állaponak megfelelően. Ha gondolja,
szívesen utána nézek. Szóval ezen az űrfényképen Dél-Amerika és Afrika még
elég közel van egymáshoz, és Gibraltártól nyugatra jókora földdarab látszik.
A német eredeti forrás szerint ez lett volna Atlantisz. Jókora szigetnek látszik,
úgy két Kárpát-medencényi lehetett.
Nekem, mint a magyar ókort kutatónak minden belefér az érdeklődésembe, ami
történetileg összekapcsolható Európa és a világ korai történelmével. Szerencsére
sok ilyen ügy van, éppen kiváltságos helyen az Égei környéke is. Elég, ha
csak a rézkori Bodrog-menti műveltségre gondolok, amely alapjaiban változtatta
meg a Görög-félsziget művelődését a vörösalakos ábrázolások (vázák) elterjesztésével.
Üdvözlettel:
Mesterházy Zsolt
----- Original Message -----
From: dr. Móczár István
To: zs.mesterhazy@chello.hu
Sent: Sunday, December 08, 2002 10:39 PM
Subject: Re: Adalékok az Égei gyujteményhez
Tisztelt Zsolt!
Köszönöm levelét. Valóban foglalkozom régóta a minószi Atlantisz kérdésével.
Minden évben járok az Égei-tenger szigeteire, víz alatt is filmezek, fotózok,
gyűjtöm az információkat. A könyv anyaga már kész, de nem kapkodom el, a hálón
csak a TV-ben is sugárzott filmem forgatókönyve szerepel. Dél-Alföld és Trója
között volt kapcsolat, nekem tárgyi emlékeim is vannak ebből a időszakból.
Főleg a Körös-és a tiszai kultúra érdekel, ebből korból nagyon komoly gyűjteményem
van.
Visszatérve az etruszkokra, évekig leveleztem dr. Baráth Tiborral, minden
könyve meg van, bár sokmindennel nem értek egyet, ezt meg is mondtam a professzornak.
Ventris, aki megfejtette a Lineáris B-ét, szentül hitte, hogy a Krétai nyelv
és az etrusz egy tőből fakad. A vizsgálódása nem teljesen igazolta feltevését,
bár vannak közös hajtások. A pelaszgokba sok nép tartozott, köztük a minósziak
ősei is. A székely és az etrusz írás nagyon hasonlít egymásra. Jó lenne végre,
ha az Akadémia is foglalkozna a magyarság kérdésével, mert most csak álmodozóknak,
dilettánsoknak tartanak. Schliemann is laikusként kezdte és mégis megmozgatta
az egész világot, felfedezte a Mükénét és Tróját.
Üdvözlettel: dr. Móczár István
----- Original Message -----
From: zs.mesterhazy@chello.hu
To: moczar@hu.inter.net
Sent: Saturday, December 07, 2002 12:42 PM
Subject: Adalékok az Égei gyujteményhez
Kedves Uram!
Atlantisz talányához nem segíthettem, de az etruszkokról néhány dolgot összeszedtem.
Lapozzon a www.maghar.hu etruszk oldalaira.
Üdv:
Mesterházy Zsolt
Tisztelt Doktor Úr!
Böngészés közben örömmel fedeztem fel a Móczár család honlapját. Gratulálok az összeállításhoz, s különösen annak jászsági vonatkozású részeihez. Rögtön fel is vettem az általam szerkesztett www.jaszsag.lap.hu linkjei közé. (Egyéni lapok) Jeles rokonát Móczár Miklóst, a Jászberényi Tanítóképző igazgatóját pedig külön is kiemeltem. (Jelentős személyiségek.)
Feltételezem, hogy a jaszsag.lap.hu oldalon és az ugyancsak általam szerkesztett Jászsági Évkönyvben is talál böngésznivalót. Ha érdemesnek tartja, vegye fel őket linkei közé.
Üdvözli és BUÉK-et kíván
Dr. Pethő László
2003. 01. 01.
Tisztelt Móczár Úr!
Látom Ön is szenvedélyes internetező. Konkrét kérdésére nem tudok pontos választ adni, de hasznosítható adatokat találhat, ha www.jaszsag.lap.hu-n megkeresi a Scheftsik gombot, amely mögött egy tisztességes megyei monográfiát talál a két háború közötti időszakból. Van ezen kívül egy könyv formában is létező Jász történelmi arcképcsarnok, amely gyűjteményem jóvoltából elektronikusan is kezelhető. Ebben viszont 30-40 portré van, amelynek többsége az Ön számára közömbös. Kérem, írja meg, hogy hozzávetőleg mikor volt jász kapitány (semmiképpen sem Jászberény kapitánya) az emlegetett Móczár. Ha megírja szívesen elküldöm az arcképcsarnok azon személyiségeit, akik érdekesek lehetnek.
Egyébként, ha már a világháló ilyen szépen összehozott bennünket szívesen felajánlom, hogy a jeles családról írjon a következő Jászsági Évkönyvbe. Különösen fontos lenne egy hiteles portré Móczár Mikósról, akit egykori képzős tanárként magam is kiemelkedő személyiségnek, igazi tudós-tanárnak és bizonyos mértékig példaképemnek tartottam. (Kár, hogy sok kollegám nem, de ez más kérdés.)
Üdvözli
Pethő László
-----Original
Message-----
From: dr. Móczár István [mailto:moczar@hu.inter.net]
Sent: Thursday, January 02, 2003 2:38 AM
To: Dr Pethõ László
Subject: Re: Jászság
Kedves Zsolt!
Nagyon örülök, hogy megkerestél. Szívesen társalognék
Veled vagy a most készülõ A minószi Atlantisz
címû könyvem kéziratát is megkritizálhatnád.
Észrevételedet közreadnám a könyvemben. Karácsonyra
szeretném kiadni 600 csodás felvétellel, tehát
inkább album lenne. Kerülöm a délibábot, igyekszem
a realitás talaján maradni. Két hete, immáron
harmadszor is megtekintettem Karthágót, a punkikötõt,
és a hírhedt tophetet (ahol gyermekeket áldoztak fel
a punok, volt olyan nap, amikor 500-at!!!). Nagyon szeretném még
Máltát átvizsgálni. Krétán és
Szantorinin többször is voltam. Ha az Égei-szigetekre a világûrbõl
rátekintesz, döbbenetes kép a sok apró sziget látványa
(nagyjából köralakban rendezõdnek el), melyeknek
magas részei látszanak csak, a lapos részeket régen
elöntötte a tenger. Ilyen pl. az Afrodité-pad Délosz
körzetében.
Üdv.: István
Original Message
From: zs.mesterhazy@chello.hu
To: dr. Móczár István
Sent: Friday, February 21, 2003 11:17 PM
Subject: Re: Adalékok az Égei gyûjteményhez
Kedves István!
Nem hallgatom az atlantiszi rádiót, így le vagyok maradva...
A viccet félretéve az etruszk.lap.hu honlapodat befoglalta és
a nagyközönség további élvezetét kínálja.
Ha van számolód, talán érzékelheted az
érdeklõdés növekedését. A honlapot
én követtem el és abban reménykedek, hogy naponta
kettõnél többen nézik meg.
Igazából nem tudom, hogy hány méterig mit lehet
egy tengerben elkövetni, de hogy az elmúlt 10000 évben
100 métert emelkedett a vízszint, az bizonyosnak látszik.
Ha ebben a mélységben bármit lehet találni, az
bennünket nagyon érdekel.
Akár a Földközi-tengeren belül, vagy a Zöldfoki
szigeteken, vagy az Azorin, na adj isten Las Palmas közelében
ilyen elõadódna, az mind nagyon érdekes lehetne.
Mégegyszer köszönettel a szép földközi tudósításaidért:
Zsolt
Original Message
From: dr. Móczár István
To: zs.mesterhazy@chello.hu
Sent: Monday, December 09, 2002 3:42 PM
Subject: Re: Adalékok az Égei gyûjteményhez
---------- Továbbított
levél ----------
Dátum: Thu, 6 Mar 2003 13:47:21 +0100 (CET)
Feladó: Anders Alexandra <andersa@freemail.hu>
Címzett: moczar@hu,
inter.net@freemail.hu
Tárgy: régészet
Tisztelt Móczár
Doktor Úr!
Elöljáróban annyit, hogy mi vagyunk az a team, akik a polgár-
csõszhalmi többszörös körárkos erõdítésû
újkõkori települést ássuk.
Ezért aztán érdeklõdésel néztük
gyûjteményét, amelyben számos
érdekes darab található. Ezek közül néhány
még a szakmai publikálást
is megérdemelné. Ezért ha megengedné, személyesen
is megnéznénk
ezeket a leleteket, de természetesen messzemenõen tiszteletben
tartjuk az Ön "szerzõi" jogait. Számunkra az
is nagy élmény lenne, ha
megnézhetnénk a leletanyagot és válthatnánk
néhány személyes szót.
A polcán láttuk Kalicz Nándor Agyagistenek c.
kötetét, és magunk is
Kalicz Nándor tanítványai közé tartozunk.
Tisztelettel
Dr. Raczky Pál
ELTE BTK Régészettudományi Intézet
tanszékvezetõ
raczky@ludens.elte.hu
és
Dr. Anders Alexandra
MTA-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi
Kutatócsoport
andersa@freemail.hu
Tisztelt Móczár
Doktor Úr!
Nagyon köszönjük gyors válaszát. Ha Önnek
is megfelel, a március 17-
ével kezdõdõ héten látogatnánk meg,
inkább a hét második felében, de
pontosabb idõpontot kérjük, Ön válasszon.
Gratulálunk szépen rendben tartott gyûjteményéhez
és honlapjához,
melyet sok intézmény is megirigyelhetne.
Várjuk válaszát,
üdvözlettel
Anders Alexandra és Raczky Pál
P.s. Kalicz Nándor épp tegnap ünnepelte 65. születésnpaját.
Original Message
From: Tibor.Beki@khb.hu
To: fotoim@fotoim.hu
Sent: Tuesday, March 18, 2003 3:41 PM
Subject: Helló Doki...
Tisztelt Doktor Úr!
Végigjártam az összes honlapot ( Maglód , Móczár, Fotóim etc. ) és rendkívül látványosak, lenyûgözõek az oldalak tartalmai...
Különösképpen a Fotóim címû " válogatott válogatás " volt impresszív és irigylésre méltó. (Én a Többiekkel ellentétben nem teljesen véletlenül találtam meg eme remekbe szabott képeket, kollázsokat, hanem "tudatos" keresésemnek az eredménye a megtekintés).
KIRÁLY!!!
Tisztelettel: Béki Tibor
Viszonzásul én is küldenék egy-két természeti képet Bolygónk felületérõl. (Hiszi, vagy sem)
Tisztelt Dr. Móczár István Úr!
Köszönöm,
hogy választ küldött, nagyon megtisztelõ!
Köszönöm a felajánlást, lehetséges, hogy
igénybe fogom
venni. De lehet, hogy másban is a segítségét kérném.
Agrártörténetbõl Maglód történetét
kell leírni. Ez lehet egy
épület, egy személy, vagy valamilyen mezõgazdasági,
településtörténeti téma.
Ha lehetségessé válik egy találkozás, szívesen
venném, ha
egy kicsit beszélgethetnénk a maglódi környezetvédelemrõl,
településfejlesztésrõl is, mert települési
környezetvédelmi
technikusi végzettségem van, és a késõbbiekben
szeretnék e
területen elhelyezkedni, de mivel gyakorlatunk nem nagyon
volt nem tudom, hogy az életben mirõl szól ez az egész.
Remélem
nem tûntem túl tolakodónak, de sokminden érdekel
és
mivel még csak 3 éve lakom Maglódon keveset tudok a
település életérõl.
Õszinte
tisztelettel:
Komlódi Ilona Tímea
(Maglód, Fõ u. 68/a.
2003.03.19, 14:25
06-30-453-1500)
----- Original
Message -----
From: Kalicz Nándor
To: moczar@hu.inter.net
Sent: Friday, April 11, 2003 6:53 PM
Subject: látogatás
Tisztelt Móczár Doktor Úr!
Ma délután jártam az egyetem régészeti
tanszékén, és kezembe került a maglódi könyv.
Ennek kapcsán szóba hozta Anders Alexandra az Ön gyûjteményét
és akkor merült fel az Ön neve is. Raczky Pál már
említette az elõzõ napokban látogatásukat
Maglódon és beszélt az ott látott igen érdekes
leletekrõl, de nevét konkrétan nem említette.
Csak a mostani beszélgetés nyomán merült fel emlékezetemben
a 70-es évek elején küldött levele és két
fényképe. Az egyik képen a Körös-idolok valamelyike
volt látható, a másik képen pedig a nevezetes
lábszárcsont (femur? tibia?). Akkor még Makkay Jánossal
együtt dolgoztunk és az idol képe az általa õrzött
kataszterbe került. Kutatói kapcsolatunk azóta megszakadt
és a tervezett közös idolkatalógus hamvába
hullt. Igy elmosódott az Ön emléke is. Most azonban, hogy
Alexandra ideadta honlapja adatát, hazajõve, azonnal elõ
is hívtam és csak lapozgattam elképesztõ méretû
"adattárát," családi és történeti
szövegeit, filmjeit és a hozzáfúzött szövegeit,
s csak bámultam ekkora szenvedélyes érdeklõdés
és "termékenység" láttán. Különösen
megragadtak az Ön által készített kitûnõ
fényképfelvételek, akár utazásain, akár
otthonában készültek. Honlapját egyelõre
csak átlapoztam, beleolvasgattam, de egészében még
nem tudtam áttanulmányozni. A látott képek azonban
elegendõnek bizonyultak, hogy felkeltsék kíváncsiságomat,
hogy megnézhessem gyûjteményét, mindenek elõtt
azonban, hogy megismerjem Önt is személyesen. Nagyon örülnék,
ha alkalom adódna, hogy akár Raczky Pálékkal,
akár egyedül vonattal utazva, meglátogathatnám.
Örömmel fedeztem fel régi kis könyvemet gyûjteményében,
amely már maga is egy régészeti lelet.
Találkozásunkig barátsággal köszönti
Kalicz Nándor
U.i. Olvastam Raczky Pál levelét, éveim számába
azonban kis hiba csúszott: sajnos nem a 65., hanem a 75. születésnapomat
ünnepelték. Ettõl eltekintve, ugyanolyan intenzitással
dolgozom, mint 30 évvel ezelõtt. K.N.
Kedves Nándor!
Hát mit mondjak, levele boldoggá tett, mert a pécsi egyetemista
korom jött eszembe. Emlékszem, hogy könyvét, mint
egy bibliát tartottam becsbe (Agyag Istenek), és mint egy ereklyét
hordtam magammal a jegyzeteimmel együtt. A könyve rengeteg inspirációt
adott nekem, bár azóta valóban elmúlt 30 év.
Lassan nyugdíjba vonulok én is, lányomnak adtam át
a körzetemet.
Sajnos rég elszakadtam szülõhelyemtõl, Dévaványa-Kéthalomtól,
ahonnan származnak a cserepeim. Nagy ritkán még leugrok
és az általam elnevezett Királydomb (tell) soha nem hagy
cserben. Mindig találok valami érdekeset. Az a fajta gyûjtõ
vagyok, aki becsbe tartja régészeti emlékeit. Különösen
örölök annak, hogy Raczky Pál és Anders Alexandra
meglátogattak otthonomban. Természetesen szívesen látom
Önt, Pált és Alexandrát bármikor egyeztetés
után.
Régóta foglalkozom a minószi Krétával.
Kéziratomat átadtam Pálnak, hogy fõleg a magyar
vonatkozásait egészítse ki. Végtelenül örülnék,
ha Ön is észrevételezné írásomat,
illetve gondolataival kiegészítené jegyzetemet.
Születésnapjához jó egészséget és
hosszú tudományos munkát kívánok a mielõbbi
találkozás reményében:
Móczár István
Kedves Kolléga!
Gratulálok a színvonalas honlapodhoz, szép a megjelenése,
érdekes a tartalma.
Üdvözlettel: dr. Vass Csaba
2003.04.23, 20:29
Tisztelt Uram!
A Greek Cafe
net-en történõ ajánlás alapján jutottam
el az Ön honlapjára.
Szeretném elismerésemet és csodálatomat kifejezni
a téma ilyen széleskörû
feltárása és fõleg illusztrálása
kapcsán. Sajnos az Atlantisz filmet még nem
sikerült megnéznem, de úgy néz ki, a közeljövõben
lehetõségem lesz rá.
Magam is nagyon
régen vonzódóm a minószi civilizáció
kultúrájához, azon
belül én Kréta szerelmese vagyok. A tárgyi emlékek
közül engem elsõsorban a
kerámiák azok, amelyek lenyûgöznek. Pár éve
én is nekiláttam, hogy kerámiát
készítsek, s bevallom , " merítettem" a minósziak
motívumkincsébõl
diszítményeimben. (Igaz, nem én vagyok ezzel egyedül.
Úgy tudom a szecesszió
is elõszeretettel használta fel az akkor feltárt Knósszosz
elragadó
motívumait:))) Bár már kétszer jártam Krétán,
(most június elején készülünk
a családunkkal harmadszor), de akkor még nem kerámikus
szemmel néztem azt,
amit láttam, s csak töredékét annak , amire igazán
kiváncsi vagyok. Ne vegye
tolakodásnak, ha most így, ismeretlenül a segítségét
kérem. Nagyon
megtisztelne válaszával. Mostani utam során feltételenül
szeretném megnézni
Kréta kerámia-kincsét. Az itthon hozzáférhetõ
(persze, amire én rábukkantam)
irodalomban eddig nagyon kevés anyagot találtam.
Szeretném
mélyebben megismerni a Kamaresz típusú kerámiát.
Ha tudna nekem
Krétán olyan helyet ajánlani , ahol ezekbõl láthatok,
ill. egyéb más
stílusú (palota stb.) kerámiák fellelhetõk,
azt nagyon megköszönném. Nagy
vágyam az is, hogy egy ma is mûködõ kerámia
mûhelybe ellátogassak. Nem tudom
munkája során esetleg találkozott-e ilyennel? S, ha magyar
vagy esetleg
görög nyelvû irodalmat ajánlana (igaz egyelõre
még nem beszélem a nyelvet) ,
annak is nagyon örülnék.
A segítsége nagyon fontos lenne, melyet elõre is köszönök.
Nézze
el nekem, ha szerény felkészültségemmel bátorkodok
ajánlani egy-két
könyvet, melyet természetesen, lehet, hogy már ismer, de
eddig még nem
láttam õket hivatkozásképp a honlapon. Az egyik,
számomra alapmû, Sinclair
Hood: A minószi Kréta (Gondolat Kiadó Bp. 1983.)
A másik,
talán ritkább, s kicsit "elvontabb" Huszka József:
A magyar turáni
ornamentika története. Ez egy magánkiadásban megjelent
(Nyers Csaba) mû,
1996-ban
.
Huszka József 1854-ben született Kiskunfélegyházán:)
- 1934-ben halt meg. S
egy számomra nagyon érdekes úton , a díszítményeken,
s nyelven keresztûl
hoz kapcsolatba távoli tájakat , kultúrákat (magyar-
mediterránium (többek
közt Kréta) - egyiptomi stb.). Nekem kicsit nehéz olvasmány,
de az
ornamentika magától is beszél.
Ha ismeri a mûveket, elnézését kérem, ha terheltem levelemmel.
Kérem,
ha ideje nem engedi, hogy foglalkozzon a válaszadással, azt
is
jelezze, hogy más úton próbáljak információhoz
jutni.
Várom szíves válaszát.
Üdvözlettel: Tóth Erika
Híd Kft
2003. 05. 14, 11:48