Gondolatok a film forgatókönyvéhez:
Az Égei-tengerben egyik sziget sem szenvedett el akkora pusztulást, mint
Szantorini szigete. Az ott élő emberek világvége hangulatban élték meg az
eseményeket. Mintha többtucat atombomba robbant volna fel egy pillanat alatt. A
sziget minószi kultúrájának csodálatos civilizációját vulkanikus hamu temette
be, majd a mélybe zuhanó vulkanikus hegy magával rántotta a sziget központi
részén lévő épületeket. A kéregmozgások következtében jelentősen megváltozott a
sziget és a tengerfenék domborzata.
Knósszosz bikával és imádkozó szoborral
Egyetlen szigeten sem lehet látni annyi kegyhelyet, vagy sziklába vésett szenthelyet - a szörnyű pusztítás ellenére sem -, mint Szantorinin. Ez nem lehet véletlen! A Mesza Vouno hegy földrengésektől összetöredezett mészkő szikláiba vésett rejtélyes lépcsők és barlangok sokasága rejlik. E hegy mészkő-szikláira cementálódott a vulkán által kidobott anyag nagy része, mely létrehozta a mai Szantorini szigetét.
Akrotiri bronzkori
városban soha nem látott feltárás kezdődött el az UNESCO támogatásával.
Remélhetőleg nincs messze a pillanat, amikor megtalálják a minószi Atlantiszra
utaló leleteket a hamu alatt.
Reflexió:
Az Atlantisz-legendáról a Spektrum TV-ben is sugároztak egy-két részből álló
filmet. Előzetesben az alábbi sorokat olvashattuk a Színes rtv újságban:
"A hagyomány szerint Atlantisz szigetén ősi, magas fokú civilizáció
virágzott, ám a sziget hatalmas földrengést követően még a történelem előtti
időkben a tengerbe süllyedt. A titokzatos, legendás sziget évszázadok óta
foglalkoztatja az emberi képzeletet, s ez alól még olyan
"történelemformáló" személyiségek sem voltak kivételek, mint
Kolumbusz, Napóleon vagy éppen Hitler. Ez a film bemutatja az
Atlantisz-teóriákat, és megpróbálja szembesíteni egymással a mítoszt és a
valóságot.” Nem akarom kritizálni a filmet, de hiányosnak tartom, hogy a
kor modern vívmányait, az űrtechnikát, az óceániai geológiát, a vulkanológiát, a
lemeztektonikai kutatások eredményeit nem vették kellően figyelembe a film
alkotói. Az Atlanti-óceánban hajók garmadája keresi a II. világháborús
hajóroncsokat.
Az elmúlt évtizedekben, szinte minden
"négyzetméterét" átkutatták az Atlanti-óceánnak, de nem találtak
elsüllyedt szigeteket, városokat. A legmodernebb eszközöket is igénybevevő
kutatók állítják, hogy az Atlanti-óceánban az elmúlt évezredekben nem süllyedt
el egy olyan óriási sziget, amiről Platón beszélt. Az meg egyenesen ad
abszurdum, hogy az athéni seregek kilencezer évvel ezelőtt legyőzték volna az
atlantisziakat, mert a görögök ősei akkortájt még a neolitikum középső
szakaszában tengették életüket a Duna mentén. A Bibliában is emlegetett
természeti kataklizmák viszont igazak. A Földet nagy megrázkódtatás érte
tízezer évvel ezelőtt. A hirtelen történt felmelegedés, a jégmezők olvadása
áradásokat idézett elő, a tengerszint pedig jelentősen megemelkedett és óriási
területeket öntött el az áradat. Földrengések, klímaváltozások jelentős
népvándorlást indítottak el a mediterráneumban.
Az sem lehet kétséges, hogy Dél-Amerika és Egyiptom (Mediterráneum) között az
ókorban létezett valamilyen tengeri kapcsolat. A főníciaiak bizonyára jártak
ott, de titokként kezelték, hogy merre jártak.
Filmemben egy sor bizonyítékkal igyekeztem alátámasztani teóriámat, mely
szerint az elveszett Atlantisz az Égei-tengerben kell keresni. Sajnos maga az
Atlantiszi szó elviszi az emberek fantáziáját a Föld más tájaira is, és úgy
gondolják, hogy dilettantizmus lenne magát a minószi civilizációt tényként
elfogadni.
Platón által megörökített történeteket, - amelyeket a szaiszi papok mondtak
el a görögöknek - az atlantiszi legenda megfejtésének kulcsát is
jelenthetik:
"S ami szép, nagy, vagy bármi tekintetben érdekes csak történt akár
nálatok, akár itt, akár más vidéken, amiről csak hallottunk, - mindaz régtől
fogva és megőrizve itt van templomainkban. Nálatok és a többi népeknél ellenben
mindannyiszor, alighogy el vagytok látva írással és minden egyébbel, amit a
városi élet megkövetel, már megint a megszokott időközökben, mint valami
betegség zúdul rátok az égi özön és az analfabétákat és műveletleneket hagyja
meg közületek, úgyhogy ismét újból ifjúvá lesztek, nem tudva semmit sem az
itteni, sem az otthoni dolgokról, mi minden történt a régi időkben. ...
Egyetlen özönvízre emlékeztek, noha előzőleg már sok volt, továbbá nem
tudjátok, hogy a legszebb és legkiválóbb faj a Ti földeteken született, s onnan
származol Te is és egész mostani városotok, minthogy írmagja épp maradt annak.
Előtettek azonban mindez rejtve van, mert az életbe maradottak sok nemzedéken
át úgy hunytak el, hogy írásban megszólalni nem tudtak".
Úgy gondolom, hogy az utolsó mondatban rejlik az igazság. A tradíció és
folytonosság hiánya vezetett az atlantiszi legenda körül kialakult
bizonytalansághoz.
M
Zsuzsi Naxosban a híres ókori márvány kapu alatt.
A hiedelem szerint, aki egyszer átmegy
alatta, dimenziót vált.
Déloszi oroszlánok
A felhasznált könyvekből kettő
Az athéni Akropolisz Múzeumban
"A megfáradt vándor"