Akrotiri
Atlantisz rejtélyének kulcsa?
"El fogják-e hinni az
elkövetkezendő
nemzedékek, amikor ez a pusztaság
ismét kizöldül, hogy alatta városok
fekszenek eltemetve?"
Publius Papinius: Pompeji (3)
Szantorini
egy parányi sziget az Égei-tengerben. Szantorini őse, Sztrongülosz, melyet
kerek szigetnek is hívtak, Charles Pellegrino (19) amerikai kutató Kr. e.
1628-as esztendő őszére datálja a minószi civilizációt elpusztító Théra vulkán
felrobbanását. A továbbiakban ezt az időpontot használom készülő könyvemben. A
vulkán kitörés időpontjáról nincs egységes álláspont, s ez komoly zavarokat
okozhat a késő minószi kultúra pusztulásának datálásánál. A thérai
vulkánkitörés dátuma körül hosszú ideje tartó vita keletkezett. Vannak kutatók,
akik kizárták annak lehetőséget, hogy a Théra vulkán pusztította volna el
Krétát, mivel jóval korábban történt Théra vulkán felrobbanása. Az elpusztult
palotákat hamar újjá építették, és még száz évig virágzott a krétai
civilizáció. Az ellentmondásokat nehéz áttörni, értelmezni. A régészeti
feltárások számos bizonyítékkal szolgáltak. A késői minószi kultúra házainak
alapja alatt vulkáni hamut találtak, ami arra enged következtetni, hogy a
hamuhullás után épültek újjá a házak! A minószi civilizáció kutatói közül sokan
állítják, hogy az ősi Théra vulkán sorozatos kitörése is hozzájárulhatott a
minószi birodalom felbomlásához. Az egyiptomi papok viszont egyetlen nagy
természeti csapásról írtak, és tudtak az égei-tengeri vulkán kitöréséről. A
fáraók uralmának fénykorában történt mindez, mintegy 50 esztendővel a legendás
Hatsepszut fáraó előtt, Karnak diadalának idején.
Számos szerző megpróbálta például a thérai vulkánkitörést a Bibliában, a
Kivonulásban említett egyiptomi (hét) csapással kapcsolatba hozni. Komoly
áttörést a thérai vulkánkitörés keltezése szempontjából a vizsgáló módszerek
együttes alkalmazásával lehetett elérni, mint például a thérai mintákon végzett
radiokarbon, a jégből vett fúrásminták vagy a fa évgyűrűk összehasonlító
elemzésével. Ezzel lehetővé válna az Égeikum késő bronzkor egyik legfontosabb
eseményének pontos keltezése, és így az egész korszak keltezésének általános
kalibrálása.
Az erupció előtt jóval nagyobb lehetett Sztrongülosz. A sziget nagyságához
képest tekintélyes nagyságú, a vulkáni hamu által eltemetett bronzkori várost
találtak a régészek Szantorini déli részén. Az ásatások Szpiridon Marinatosz
görög régész vezetésével 1967. május végén kezdődtek el. A vulkán által eltemetett
romváros területén ma is intenzív ásatások folynak, annak ellenére, hogy idáig
alig 10 %-át sikerült feltárni. A kitörés előtti földrengés alapos pusztítást
végzett, de a vulkáni hamu tökéletesen tartósította a romba dőlt falakat.
A porhanyós horzsakőréteg miatt nagy az omlás veszély, ezért rendkívül bonyolult
bányászati módszerekkel történik a régészeti feltárás. Valójában azt sem lehet
tudni, hogy mekkora volt a város bronzkorban, mert
közel
60 méter vastag vulkanikus hamu temette el. A történet érdekessége, hogy csontvázakat
és arany ékszereket nem találtak Akrotiri feltárásakor. Akrotiri lakói minden
pánik nélkül, a legnagyobb nyugalomban hagyták el otthonaikat. Hogy hová mentek
és hányan maradtak a szigeten - örök rejtély. A sziget lakóit még időben és
alaposan átgondolt terv szerint hagyták el otthonaikat. Két vulkánkitörés
között viszont többen visszatértek, és elkezdték a romokat helyreállítani,
majd végleg elmentek. Nem lehetetlen, hogy Akrotiri feltárása közben egy napon
a menekülők ezreinek csontváza kerül elő. Némelyik betemetett korsóban csíraképes
magvakat találtak, amiből arra következtettek a kutatók, hogy valamikor ősszel
lehetett a kitörés. A feltárt épületek rendszerint nem földszintesek, hanem
emeletesek voltak. Az emeleti ablakok kicsik, míg a földszintiek sokkal nagyobb
méretűek voltak; mintha kirakatok lettek volna. Talán a hajdani boltosok elárusítóhelyei
voltak? Talán innen kínálták portékáikat a járókelőknek?
Akrotiri már a neolitikumban is lakott volt. Erre utal a minószi réteg alól
előkerült kőbalta és obszidián lelet. A minószi település déli része
megsüllyedt Kréta irányába, az is lehet, hogy a romok legértékesebb részei
tenger alatt pihennek. A mit sem sejtő turisták boldogan lubickolnak a
tengerben, és nem sejtik, hogy a hullámok alatt egy ősi város nyüzsgő kikötője,
és utcái nyugszanak a talpuk alatt. Ma már sok mindent tudunk a kitörés
hatásáról, időpontjáról, annak súlyos következményeiről. Akrotiriben az
elszabadult vulkanikus energiákra egy megdőlt lépcső is figyelmeztet. A kitörés
hatásai mai napig megmaradtak a Földközi-tenger medencéjében élő népek
szívében. A vulkanikus eseménysorozat átrendezte az égei világot. Az ott élő
népek között évszázadokig megszűnt a kapcsolat, és mindez mítoszok születésének
adott alapot.
Elgondolkoztató hasonlóság van a mai, lüktető forgalmú Szantorini városok, és az ókorban nyüzsgő Akrotiri között. Meghökkentő viszont az a nyugalom, ahogy a Szantorini emberek a vulkán létét elfogadják. Mintha a vulkánról tudomást sem vennének az emberek, végtelenül magabiztosak. Vajon mi lehet ennek az oka?
A sziget városai kilométerhosszan húzódnak a kaldera szélén a laza szerkezetű
vulkanikus anyagon. A minószi pusztulás után hamar visszazökkent az élet a
szigeten. Új jövevények foglalták el a Mesza Vouno tetejét, és megallapították
az ősi Théra városát. A város előtt és a hegy oldalában számos mészkőbe vájt
szakrális hely van. Hogyan lehetséges, hogy egy világvége pusztulási kép után,
- amiről az argonauták is írtak -, ilyen gyorsan regenerálódott az Égei-világ?
A válasz egyszerű, a Föld, a kék bolygó csodálatos képessége, a földi élet
meg-megújuló ereje hódította vissza Szantorini szigetét. Vulkanológusok megfigyelték,
hogy az óceánokban szigetként kiemelkedett vulkanikus szigeteket, a kitörések
után szinte azonnal benépesítik az élet csirái. Néhány évtized múlva buja
növényzet lepi el a korábbi kataklizmák helyét.
Vajon
milyen információkhoz jutottak a tudósok Akrotiri feltárásakor? A régészeti
kutatások, és a megtalált leletek alapján megállapították, hogy a város lakói
békés, hajós emberek voltak. Intenzív kereskedelmet folytattak a Földközi-tenger
mellékén lévő virágzó civilizációkkal, így például Egyiptommal, Palesztinával,
Balkánnal, de hajóik Európa nyugati területeire is eljutottak. Központi szigetükön,
Krétán óriási palotákat építettek. Városaik fejlettségét jól jelzi a feltárt
vízöblítéses WC-k és a csatornahálózat kiépítése. A minósziaknak kiváló mérnökeik
voltak, akik jól ismerték a statikát, és az építészetet. A házak falait rituális
képek, freskók díszítették. Ezekről a képekről szinte süt a boldogság, a megelégedettség
és az életöröm. Jó módban éltek, kereskedtek, isteneiknek áldozatokat mutattak
be szent helyeiken. Gyönyörű freskóikon tájképek, különféle növények, pálmák,
néhol kék színnel festett majmok (amelyekről az embernek rögtön a knósszoszi
híres Kék Majom jut az eszébe), másutt madarak (fecskék és valószínűleg
egy sas) láthatóak, de akadnak vallásos jellegű képek is. A fecskék akkoriban
gyakran megpihentek a szigeten,
érthető,
hogy gyors, surranó reptükkel, szép tollazatukkal, kecses alakjukkal felhívták
magukra az egykori művészek figyelmét. Manapság közönséges molnárfecskék (Delichon
urbica), füsti fecskék (Hirundo rustica) egyáltalán nem találhatók
Théra szigetén (3). Valóban lehetséges, hogy a bronzkori erupció hatására
megváltoztatták a madarak a szokásos vándorlási útvonalukat? A vulkanikus
kitörés megőrződött a madarak emlékezetében, és ennek lenyomatai a mai napig
megmaradtak, pedig az óta ezer és ezer madárnemzedék élt? Említésre méltó
továbbá egy oltárfreskó is, amely tökéletes minószi stílusban készült. Igen
érdekes az a - szintén csak töredékesen ismert - festmény, amelyen egy férfi
arcát láthatjuk profilból néhány pálmaággal. A fej egyáltalán nem krétai,
vagy mükénéi jellegű; ajka vastag, orra pisze, szemöldöke bozontos, nagy karikát
visel az orrában és szalagot a hajában. Nyilvánvaló, hogy egy afrikai néger
fejéről van szó. A legszebb és legjobban megőrzött freskó a tavasz érkezését
adja vissza művészien. A pompás nyíló virágok között kis fecskék szálldosnak,
törnek a magasba, mint a tavasz illata; láthatóan épp most röppentek fel valahonnan.
Különleges, egyedinek mondható a bokszoló gyerekeket ábrázoló freskó is. Nincs
az a görögországi prospektus, vagy könyv, amelyikben ne szerepelnének. Ezt
a valóságos műremeket ugyanannak a szobácskának déli falán fedezték fel, amelyben
antilopokat ábrázoló freskókat is találtak. Amikor Marinatosz professzor először
meglátta ezt a töredéket, elragadtatásában így nyilatkozott:
"Művészi szempontból ez a festmény valóban csodálatra méltó. Bizonyára
első eset a világ művészettörténetében, hogy legfeljebb 7-8 éves gyermekek
zsenge testének anatómiáját olyan hallatlan pontossággal és ennyire mesteri
módon fejezték ki".
Az ősi Théra városa alatt sehová nem vezető faragott kőlépcsők, és
árokszerű bemélyedések emlékei maradtak ránk. Az ősi Théra a mai állapotoktól
merőben eltérő képet mutathatott az ókorban. Észak felől a kaldera falai
védték - Therasia és Íja város között - azt a zárt öblöt, amelyben a minószi
hajók horgonyoztak. Az összefüggő szigettorzó kitűnő védelmet nyújtott a
vulkanikus öbölnek. A 20 ezer évvel korábban is volt egy nagyobb robbanás
Sztrongüloszon, de a sziget kaldera falának északi része éppen maradt, mely
védte a minószi flottát a szelektől, és az ellenséges hajóktól. A sziget
központi részén lagúnák, csatornák, hidak, épületek lehettek, melyek a vulkán
bronzkori robbanásakor a mélybe zuhantak. A vulkán magma-kamrájának mennyezeti
fala beomlott, és magával rántotta a másfél kilométer magas vulkáni kúpot. Az
izzó láva és a beömlő tenger találkozása óriási energiákat szabadított fel. A
robbanáskor 70 köbkilométer anyag szóródott szét az Égeikumban. A Nílus-öböl
közelében a tengerfenéken kettő méter vastag minószi vulkanikus üledéket
találtak. Közel 600 km átmérőjű területen rakódott le a durvább anyagok tömege,
de a finomabb por többször körbejárta a Föld légkörét. Még az Északi-sarkon is
találtak a minószi kitörésből származó rétegeket több száz méter mélyen a jégbe
ágyazódva.
Az ókori Egyiptomiak tudtak a minósziakról. Mivel egymás ellen nem
háborúztak, viszont intenzív kereskedelmi kapcsolat volt közöttük, szívesen
látott vendégek voltak a fáraók földjén. Théra felrobbanása súlyos
következményekkel járt Egyiptomban is, erre az időszakra a Biblia is utalt. A
szaiszi papok gondosan feljegyezték ezeket az eseményeket. A menekültek zavaros
elbeszélései, majd azokat követő akháj invázió, a dórok és más tengeri népek
hada óriási zűrzavart idéztek elő a korábban békés Égeikumban.
Négy alkalommal jártam Szantorini szigetén, ahol közel két hónapot
töltöttem családommal. Akrotiri feltárásának egyes mozzanatait sikerült nyomon
követnem, és még sok más érdekességet fedeztem fel a szigeten.
A pilótafülkéből képet kaphattunk a sziget méretéről és alakjáról. Az ősi Théra, vagy a kerek; Sztrongülosz központi része a bronzkori erupció során a mélybe zuhant, a sziget jelentős része megsemmisült, elsüllyedt. Az események hihetetlen gyorsan zajlottak le, mintahogy Platón megírta Atlantisz történetében. Elképzelhető, hogy Platónnak a thérai események adták az ötletet Atlantisz történetének megírásához? |
Leszállás közben; távolban Mesza Vouno mészkő sziklái az ősi Théra várossal. Mögötte magasodik Szantorini legmagasabb pontja a Profitisz Iliasz-hegy, tetején egy középkori műemlék kolostor látható. |
Sikeres landolás közben Szantorini repülőtéren, 1998-ban |
A föníciaiak körkörös kikötői is hasonlítottak Platón által leírt Atlantisz berendezéseihez |
Atkári Bence és Móczár Katalin szigorló orvosok ( SOTE), 1998-ban a kaldera szélén |
Sony kamerámmal sikerült megörökíteni a víz alatti világot a kalderában |
Kati a "Tavasz-szoba" előtt nézelődik |
Szerző a Kapitány-háza előtti téren, egy évvel korábban, 1997-ben |
Akrotiri legnagyobb épen maradt festménye a tavasz egy szép pillanatát örökíti meg |
A sziklás tájon hajladozó liliomok és a vidáman repdeső fecskepár felhőtlen hangulatot áraszt |
Marinatosz professzor által feltárt romrészlet |
Szantorini vulkánkitörés a XIX. században |
Az ősi Thérát ilyennek láthatták a bronzkorban az argonauták, Kr. e. 1628 körül |
Makrélás fiú |
Bokszoló fiúk |
A bokszoló fiúk szobájában a Kelet-Afrikában élő antilopok láthatók. A mozdulatok és a formák élethűen adják vissza az állatok mozgását. A művész feltehetően járt Afrikában és láthatott ilyen állatokat. |
Eltemetett város tereit, utcáit Marinatosz görög professzor kezdte feltárni a '60-as években |
Akrotiri flotta szertartásos felvonulása a kikötőben |
A szépen megfestett edényeken krétai hatás érvényesül |
A Kapitány-háza |
A vörös lepelbe öltözött nő egy izzó faszénnel teli edényt tart a kezében, talán egy áldozatot készül bemutatni (23) |
Hellenisztikus korból származó, mívesen megfaragott kőfülkék Szantorini Kréta felőli részén |
Kik faragták ezeket a fülkéket? Ezek a sziklába vájt kegyhelyek (23) a Kr. e. I. évezredből származnak, és a sziget déli részén láthatók. |
A titokzatos lépcsők és lyukak vajon kultikus célt szolgáltak? |
Szakrális helyek a Mesza Vouno-hegyen |
A kaldera Ijánál hirtelen mélyül |
A kalderába óriási kövek, falmaradványok zuhantak a mélybe (Ija, 1956) |
Vulkanikus gázok buborékjai bizonyítják, hogy a vulkán még aktív |
A kén sárgára festette a növényeket. Rajtuk élő vasbaktériumokat tervezi a NASA felvinni a Mars bolyóra. |
A kaldera mélyén az áramlatok miatt meglehetősen hideg van. Az 1956-os földrengés során óriási kövek zúdultak a mélybe Íja városánál. |
A tavasz-freskó édeni állapotot mutat be csókolódzó fecskékkel |
A térkép ókori helyzetet mutatja be a Földközi-tenger keleti medencéjében |
Mükéné, és |
...rekonstrukciós rajza |
Lineális írást még nem sikerült megfejteni |
Akrotiriben a feltárást EU támogatásával végzik a régészek |
Vulkanikus kőfal Akrotiri bejárata előtt |
Függőleges légaknák vezetnek a vízszintes járatokhoz a bejárat közelében |
Régészeti feltárás modern eszközökkel történik |
Akrotirit ilyen vastag hamu réteg temette be a bronzkorban |
Tablók az ásatások helyszínén |
Egyelőre még por és összevisszaság jellemzi Akrotirit |
Elpusztult Akrotirit 1628 évvel korábban temette be a vulkán, mint Pompejit |
Az átjáró vajon hová vezet? |
Mészkőből faragott fal egy részlete látható |
A fából készült ablakkeret rég elporladt már, a megmaradt lyukat betonnal öntötték ki. Némelyiken még a fa rajzolata is látszik. |
A házakat és szobákat a földrengés pusztította el. Az emberek nem pánikszerűen menekültek el Akrotiriből, hanem újból visszatértek, és elkezdték helyreállítani a romokat. Munkájukat nem tudták befejezni, mert egy újabb kitörés meggátolta őket ebben. Véglegesen elhagyták a szigetet, és Afrika északi részén várost alapítottak. Talán ezért sem találtak csontvázakat Akrotiriben.
|
A kőszarv a minószi bikakultuszra utal |
Ez a korsó megtelt hamuval |
Mészkőblokkokból falazott épületek hasonlítanak a krétai paloták építési stílusához |
Ablakkeret valamikor fából készült |
Helyreállított utcarészlet |
Tóth házaspár filmet keres éppen |
Helyreállított falrészlet |
Háromszög-tér |
Mutyibu de Tóth |
A hamu konzerválta a falakat és a korsókat |
Vajon ez meg hová vezet? |
A "bádogvárost" Marinatosz építette korábban, hogy az időjárástól megóvja a régészeti lelőhelyet. Hamarosan korszerű épületegyüttes váltja fel a régi épületeket. |
A feltárás miatt keveset lehet látni az eltemetett városból |
Akrotiri feltárása 2001. júliusában |
Akrotiri feltárásának rajzait hálóról emeltem be |
|
|
|
Hajóflotta felvonulása Akrotiri kikötőjében? Ez a kép bizonyítja azt a magas civilizációs szintet, amely egybecseng Platón Atlantisz-leírásával. |
|
|
|
|
Ez az egyetlen harci jelenetet ábrázoló freskó Akrotiriből. A mükénei jellegű fegyverek arra utalnak, hogy az akhájok már a vulkánkitörés előtt veszélyt jelentettek a minósziakra, illetve a théraiakra. |
Akrotiri geológiai térképe jól mutatja az elsüllyedt régi partvonalakat |
Falfestmény Thérából. |
|
A híres kékmajmok élethű ábrázolása arra utal, hogy a festő a saját szemével láthatta az Észak-Afrikában honos majmokat |
Delfinek |
A Makrélás fiú. A borotvált fejű ifjú büszkén tartja zsákmányát, a felfűzött makrélákat. |
A Kapitány-háza előtti háromszög tér felett szellőzőcsatorna húzódik, amellyel friss levegőt juttatnak le az alsó feltárási szinteken dolgozó régészeknek |
Feltárás után az egyik szobában jól mutatnak a korsók |
A restaurált vázák alján olaj, és gabona maradványokat találtak |
Minószi hölgy Akrotiriben a Hölgyek házából. A két falfestmény majdnem életnagyságban ábrázolja a díszes ruhákba öltözött nőket. |
Az asszonyok a krétai szokásoknak megfelelően sokszor fedetlen keblekkel mutatkoztak. |
Kréta és Théra közötti távolság 120 km körül van, így hamar elérhette a keleti kikötőket a vulkán tüzes hamuja |
Akrotiri helye |
|
Rekonstrukciós rajz a Kapitány házáról |
M